2020. szeptember 1., kedd
Elrontott gazdagok
„Nosza immár ti gazdagok, sírjatok, jajgatván a ti nyomorúságaitok miatt, amelyek elkövetkeznek reátok. Gazdagságotok megrothadt, és a ruháitokat moly ette meg.” (Jakab 5:1–2)
Jakab szavai drámaian hasonlítanak a globális gazdasági válságra, amit mostanában átélünk, és 1929 óta nem ismertünk: többek között ez a világ néhány leggazdagabb országának gazdasági recessziója, és ezek olyan hatalmas államok, melyek több milliárd eurónyi kisegítésre szorulnak, a munkanélküliségi ráta megemelkedése, az úgynevezett jóléti állapot elvesztése és a nagy bankok csődje a felhalmozódott kintlevőség miatt („az arany és az ezüst elrozsdásodik”).
A helyzet miatt drasztikus változás áll be mind az egyéni, mind a közösségi gazdaságban, ami társadalmi zavargásokat, sztrájkokat, kiabálásokat és utcai tiltakozásokat von maga után: komoly társadalmi válságot. A jelenlegi gazdasági válság az Úr jövetele előtt következik be – azt mondja erről Jakab. Tény, hogy ez a helyzet, az idők romlásának előjeleként a materiális filozófiák hibája, melyek a biztonságot és a bizalmukat a tudományba és a technológiába, a hatalomba, erőbe és jólétbe vetették. Jeremiás szerint: „Ezt mondja az Úr: Ne dicsekedjék a bölcs az ő bölcsességével, az erős se dicsekedjék az erejével, a gazdag se dicsekedjék gazdagságával.” (Jeremiás 9:23) Mivel a technológiai fejlettség a hiroshimai atombombához vezette el az emberiséget, és a gazdasági fellendülés elpazarolt vagyon volt, ami a mostani gazdasági válsághoz vezetett.
Sajnos néha ezek a felháborító dolgok magukat hívőnek vallók között fordulnak elő. „Meg fog nyilatkozni Isten napján, mikor a felhalmozott kincsek és a csalással visszatartott bérek a bitorlóik ellen kiáltanak, akik elismerten jó keresztények voltak, és azzal hízelegtek maguknak, hogy megtartják Isten törvényét, mikor jobban szerették a gyűjtést, mint Krisztus vére, az emberek lelke megnyerését.” (Counsels on Stewardship, 123. o.) Az Úr népe akkor sem menekül meg a krízistől, ha prófétai magyarázataik is vannak az időről, és türelmesen el fogják szenvedni a felebarátaikkal együtt. De nem ugyanúgy néznek majd szembe vele. A mennyei Gondviselés által nyújtott biztonságunk teszi lehetővé, hogy Pál apostollal együtt mondjuk: „Mindenütt nyomorgattatunk, de meg nem szoríttatunk; kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe. Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk.” (2Korinthus 4:8–9)
Mivel „van Isten az égben”, úgy nézz szembe a magad válságával, hogy közben rábízod magad az isteni támogatásra.