Atyáink prófétai hite

„És igen biztos nálunk a prófétai beszéd [is], amelyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben.” (2Péter 1:19)

A spanyol Santa Cruz de Tenerifén egyszer egy újságíró riportot készített velem, és miután feltette a szokásos rutinkérdéseket, oda fordult hozzám: „Mondja csak, az adventista egyház nem az egyesült államokbeli vallásos gyarmatosítás újabb terméke?” A válasznak ott azt kellett bizonyítania, mik az egyházunk valódi gyökerei. Vallási szervezetként nem is olyan régre nyúlik vissza az eredetünk, de az egyházunknak nevet adó fő tantétel olyan igazság, ami Krisztus üzenetében is benne van, és minden hívő osztja Édentől kezdve a jelenkorig, amit visszaszerzett a kortárs kereszténység is.
A Biblia az ígéret üzenete, a megváltás történelme pedig a mennyei ígéret története, ami megteremti a várakozás állapotát, és bizakodó marad a hívők szívében. Az egész Ószövetség a Messiás eljövetelének prófétai hirdetéséhez igazodik. Legalább 1527-szer említik meg benne az adventet. A várakozás az advent lényegének a része. Az Újtestamentum a Megváltó második adventjébe vetett remény üzenete, és 319-szer tesznek benne említést róla. Oscar Cullmann ezt mondja erről: „Az Újszövetség szerinti várakozás nem lehet más, mint várakozás a második adventre. Ha valaki feláldozza az egyház reményét, vagy egy másikra cseréli le, akkor elhagyja az igaz hitet is, mert ezzel megtöri a megváltás története vonalát, ami a Biblia eleje, közepe és vége.” (Le rétour du Christ [Krisztus visszatérése], 19. o.)
Az egyháztörténelemben is már hittek Jézus második eljövetelében, ahogy Leroy Edwin Froom is írja Atyáink prófétai hite című könyvében. A valódi kereszténység szükségszerűen adventista is, szögezi le Karl Barth: „Amely kereszténység nem teljes egészében eszkatológia (remény), annak semmi kapcsolata nincs Krisztussal.” (Der Römerbrief [A Rómabeliekhez írt levél], 298. o.)
„Ezek a mi igazi gyökereink – fejeztem be az újságírónak válaszul. – Hogy véletlenül az Egyesült Államokban alapítottak meg minket, az pusztán egy történelmi esemény.”
A prófétai szó azt bizonyítja, hogy „van Isten az égben”.