Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké

„Oh Uram, tied a nagyság, hatalom, dicsőség, örökkévalóság és méltóság, sőt minden, valami a mennyben és a földön van, tied! Tied, oh Uram, az ország, te magasztalod fel magadat, hogy légy minden fejedelmek felett! A gazdagság és a dicsőség mind te tőled vannak, és te uralkodol mindeneken; a te kezedben van mind az erősség és mind a birodalom; a te kezedben van mindeneknek felmagasztaltatása és megerősíttetése.” (1Krónika 29:11–12)

Minden elérhető szöveges bizonyíték arra utal, hogy a Miatyánkot lezáró formula nem tartozik Jézus eredeti imájához, hanem később tették hozzá a dicsőítés lelkületének kifejezéseként, amit a korai egyház az Úr imájában kapott és őrzött meg. Az Óés az Újszövetségben, főként a Zsoltárok könyvében és Pál leveleiben, megtaláljuk a liturgikus ima azon formáit, amik Isten dicsőségét idézik fel és ünneplik.
Miután kifejeztük, hogy kenyeret és megbocsátást kérünk, a gondok között könyörögtünk az isteni segítségért és az ördög hatalmától való megszabadításért, az arcunkat a felé az Egyetlen felé kell fordítanunk, akihez imádkozunk. A mondat végén az imádat tetteként kifejezzük, hogy elismerjük az istenséget és fensőbbsége titkát.
Két veszély is fenyeget ima közben: először is nem gondolunk arra, mit mondunk, és robotokként ismételgetjük a megszokott kifejezéseket, amiket megtanultunk; másodszor pedig, ami sokkal általánosabb és kézzelfoghatóbb, hogy nem gondolunk arra, akivel beszélünk. Az a legjobb imádság – lehet, hogy nem is vagyunk tudatában –, aminél a hívők megnyitják a szívüket a mennyei Atya előtt, és megnyugvást keresnek. Az Istennek tetsző ima figyelembe veszi az Úr valódi jelenlétét, amiben vele beszélgetünk.
„Tied…”, olvasható a Miatyánkban. „Tied…”, így imádkozott Dávid király is. Valódi létezésünk a „tied”-hez tartozik, és benne foglaltatik. Amik vagyunk, és amivé lehetünk, a kéréseink mennyei teljesítésének köszönhető. Minden a mai, a holnapi és a holnaputáni világban a mennyei Atyánktól származó nagyszerűség, hatalom, dicsőség, győzelem, tisztelet, uralom, jólét és erő felismerésétől és csodáló bizonyosságától függ.
Ma arra hívlak el, hogy fedezd fel Isten fennhatóságát az életedben. Emlékeztessen arra, hogy ez segít jobban megbirkózni a napi gondokkal.