TÚRÁZÁS A TEST ÉS AZ ÉRTELEM JAVÁRA

„Szemeim mindenkor az Úrra néznek, mert ő húzza ki a tőrből lábamat.” Zsoltár 25:15

Azt hiszem, harmadikos lehettem, amikor először túráztunk a családdal a hegyekben. Verőfényes nyári nap volt, csupán néhány bárányfelhő úszkált  lomhán az égen, és a madarak elbűvöltek fáradhatatlan éneklésükkel. Minden megtett lépéssel egyre magasabbra jutottunk, és minden lélegzetvételünk kemény hegyi levegővel töltötte fel a tüdőnket. A keskeny és köves ösvényen nagy odafigyelést igényelt a járás, miközben a lábunk egyre inkább elfáradt. Csakhogy ez kellemes fáradtság volt, ami azt az elégtételt is magában hordozta, hogy minden egyes lépésünkkel közelebb kerültünk a hegy csúcsához. Zihálva értünk fel a csúcsra: mintha lebegtünk volna. Ilyenkor a beszéd túl szegényes, hogy mindazt leírja, ami a szemünk elé tárult… De bizonyára te is ismered ezt az érzést, ha túráztál már. Csodálatos dolog, hogy ezekért a tapasztalatokért adott az Úr megfelelő érzékszerveket, hogy teljes mértékben örülhessünk az élménynek!
A hegyi túra nem csupán testi kikapcsolódás, hanem lelki áldás is, amely lehetőséget nyújt az embernek, hogy közelebb kerüljön Istenhez és a teremtett világhoz. A hegy – a csend és a fenség helye – a Szentírásban is gyakran feltűnik az Istennel való találkozás helyeként: Mózes a Sínai hegyen kapta a törvény kőtábláit, Jézus pedig a megdicsőülés hegyén imádkozott.
A természet ölén, távol a mindennapok zajától az ember megszabadul a terhektől, újra megtanul hallgatni, csodálni és hálát adni. A hegyi túrák tanítanak meg az alázatra: a délceg sziklaszirtek és az erdő csendje előtt az emberben tudatosul, hogy milyen parányi, és mennyi bölcsesség rejlik a teremtett világban.
A testre gyakorolt jótékony hatásai mellett – egészség, mozgás, tiszta levegő – a túrázás a türelem, a bátorság és a kitartás próbája is. Sajnos a mai keresztények kevésbé értékelik ezeket az erényeket. Ellen G. White írta: „A szabad levegőn való testmozgás és a hasznos munka a test és a lélek felüdülésének egyik legjobb eszköze” (Ellen G. White: Előtted az élet, 278. o.).
Uram, köszönöm a gyógyító természetet! Tégy ma egy rövid sétát a természetben!

Hariclea Moroșan, fogorvos