2025. december 9., kedd
Az igazság a menedékünk
„Ha valaki ezt mondja akkor nektek: Íme, itt a Krisztus, vagy amott; ne higgyétek. Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is.” (Máté 24:23–24)
A kísértés pusztájában Sátán Isten angyalaként jelent meg Krisztus előtt. A Megváltó az ellenséget szavai, nem pedig megjelenése alapján ismerte fel. – The Review and Herald, 1909. július 22.
Eljön az idő, amikor Sátán a szemetek láttára tesz majd csodákat, azt állítva, hogy ő Krisztus, és ha a lábatok nem áll szilárdan Isten igazságán, akkor el fogtok tévedni hitünk alapjaitól. Az jelenti az egyetlen biztonságot, ha úgy keresitek az igazságot, mint elrejtett kincset. Ássatok mélyre az igazság után kutatva, mintha kincseket keresnétek a földben. Forduljatok Isten Igéjével, a Bibliával a kezetekben mennyei Atyánkhoz, és ezt mondjátok: adj nekem világosságot, és taníts meg arra, hogy mi az igazság. Amikor a Szentlélek belép a szívetekbe, és az igazságot a lelketekbe ülteti, akkor nem engeditek el egykönnyen a kezét. Így a Szentírás kutatása által olyan tapasztalatokat szereztek, hogy annak minden tanítása megalapozottá válik. – The Review and Herald, 1888. április 3.
Isten Lelkének világossága nélkül nem leszünk képesek megkülönböztetni az igazságot a tévedéstől, és Sátán mesteri kísértései rászednek bennünket. Közel vagyunk a világosság és a sötétség fejedelme közötti küzdelem végéhez, és az ellenség tévtanításai hamarosan próbára teszik a hitünket, hogy milyen erős is az. – The Review and Herald, 1892. november 29.
Ha valaha is volt olyan időszak, amikor szükségünk volt arra, hogy a hitünket és a lelki életünket Isten világossága ragyogja be, akkor az most van. Akik imádkoznak, és naponta azzal az őszinte vággyal kutatják a Szentírást, hogy megismerjék és az Úr akaratát cselekedjék, azokat az ördög cselvetései nem vezetik félre. Az igazságot keressük az élet minden területén. Tévesztésekkel, a világ elveivel, szokásaival és véleményével nem szennyezett igazság után vágyunk. Igazságra törekszünk annak minden kellemetlenségével együtt. Az igazság elfogadása mindig keresztet jelent. Jézus azonban az életét áldozta értünk, hát nem kellene neki adnunk szeretetünk teljességét, legszentebb törekvéseinket és szolgálatunkat? – The Review and Herald, 1885. augusztus 25.