A nyomorúság ideje

„Annakokáért örüljetek, egek, és akik lakoztok azokban. Jaj, a föld és a tenger lakosainak; mert leszállott az ördög tihozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint aki tudja, hogy kevés ideje van.” (Jelenések 12:12)

Ahogy közeledünk az utolsó napok nehézségeihez, az ellenség kísértései egyre erősebbé és elszántabbá válnak. Sátán, mint aki tudja, hogy kevés ideje van, nagy hatalommal dolgozik „a gonoszságnak minden csalárdságával azok között, akik elvesznek” (2Thesszalonika 2:10). Isten az Igén keresztül figyelmeztet bennünket arra, hogy az ördög, ha lehetséges, a választottakat is meg fogja téveszteni.
Hamarosan csodálatos események tárulnak a világ elé. Minden dolog vége közeledik felénk. A nyomorúság ideje hamarosan elérkezik Isten népéhez. Ekkor hirdetik ki azt a rendeletet, amely megtiltja az Úr szombatját megtartóknak, hogy vásároljanak vagy eladjanak, és büntetéssel, sőt, halállal fenyegetik őket, ha a hét első napját nem tisztelik meg szombatként.
„És abban az időben felkél Mihály, a nagy fejedelem, aki a te néped fiaiért áll, mert nyomorúságos idő lesz, amilyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni mindezideig. És abban az időben megszabadul a te néped, aki csak beírva találtatik a könyvben.” (Dániel 12:1) Ez alapján is megérthetjük, milyen fontos, hogy a nevünk be legyen írva az élet könyvébe. Mindazok, akiknek a neve fel van jegyezve, megszabadulnak Sátán hatalmától, és Krisztus parancsára a szennyes ruhákat eltávolítják róluk, és felöltöztetik őket az ő igazságával.
„És azon a napon, azt mondja a Seregeknek Ura, amelyet én szerzek, tulajdonommá lesznek, és kedvezek nekik.” (Malakiás 3:17)
A nyomorúság idején Sátán felhergeli a gonoszokat, akik bekerítik Isten népét, hogy elpusztítsák őket. Azt azonban nem tudja, hogy a mennyei könyvekben a nevük mellé a „megbocsátva” szó van írva. Nem tudja, hogy így szól a mennyei rendelet: „Vegyétek le róla a szennyes ruhákat”, és öltöztessétek fel „ünnepi ruhákba”, és tegyetek „fejére tiszta süveget” (Zakariás 3:4–5). Milyen drága Isten szemében az ő népe! – The Review and Herald, 1908. november 19.

Minden máshoz hasonlóan mire van nagy szükség a szórakozás idején is? - Boldog otthon, 430. o.