„A legkisebbek egyike”

„És felelvén a király azt mondja majd nekik: Bizony mondom nektek, amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg.” (Máté 25:40)

Krisztus a gyermekei szükségleteit saját személyes érdekeként kezeli. A testvéreit érintő bármilyen sértésre vagy mellőzésre úgy tekint, mintha az személyesen Őt érintené, és a legkisebbekkel tett jó cselekedetekre pedig úgy, mintha vele történtek volna meg. Azt mondja: „Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem… Amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg.” (Máté 25:35, 40)
Akit a Gondviselés bőven megáldott, de lakatot tesz a szíve ajtajára, hogy elhárítsa a nagylelkűség minden késztetését, amely a szeretet és a kedvesség tetteiben valósulna meg, az a Mester ajkáról fogja hallani ezeket az ünnepélyes szavakat: „Bizony mondom néktek, amennyiben nem cselekedtétek meg eggyel eme legkisebbek közül, énvelem sem cselekedtétek meg.” (Máté 25:45) Jézus szeretete nem létezhet a szívünkben az embertársaink iránt megnyilvánuló szeretet nélkül. (…)
A fizikailag és a lelkileg egészségesek tétlenségtől szenvednek. A szőlőskertben a lusta csak önmagának él, mindig elégedetlen magával és másokkal, és a neheztelés komorsága és ridegsége tükröződik az arcán. Azonban aki kilép az önző énje körüli forgolódásból, aki a Mesteréhez hasonlóan azonosul a szenvedő emberiség szükségleteivel, azt a mások iránti együttérzés formálja és tökéletesíti. Udvariasság, türelem és szelídség jellemzi ezt az embert, akinek a jelenléte folyamatos örömöt és áldást közvetít. Arcán az igaz jószándék fénye tükröződik vissza.
Azok, akik leginkább a saját boldogságukért fáradoznak, boldogtalanná válnak. Akiket viszont érdekel mások sorsa, megfeledkeznek önmagukról, és továbbadják azt a világosságot és áldást, amely a saját szívükről tükröződik vissza. Mindent, amink van, hit által kapunk. Mégis amikor Ő megjutalmaz bennünket, az olyan, mintha a miénk lenne az érdem. Ezt mondja: „Jól van, jó és hű szolgám!” Nem az általunk végzett munka nagysága alapján nyerjük el a Megváltó elismerését, hanem a szeretet és hűség által, amellyel elvégeztük. – The Sanitarium Patients at Goguac Lake, 12–14. o.

Mi az elsődleges kötelességünk a gyermekeink iránt? - Boldog otthon, 407. o.