2025. november 8., szombat
Nincs határ
„Ismét szóla azért hozzájuk Jézus mondván: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.” (János 8:12)
Jézus követői Isten munkatársai lesznek. Nem járnak sötétben, hanem megtalálják az igaz utat, ahol Jézus, a világ világossága vezeti őket; és ahogy hit által a Sion felé haladnak, el fognak jutni az Úr munkájának megismeréséig. Krisztus küldetése – amelyet olyan homályosan értettek, és annyira nehezen fogtak fel –, amely az Atya trónjától a golgotai kereszt oltárához vezette Őt, egyre inkább kibontakozik az emberek előtt, és felismerik, hogy a Megváltó áldozatában rejlik a szeretet szolgálatának forrása és alapelve. (…)
Jézus azt tanította a követőinek, hogy adósok mind a zsidóknak, mind a görögöknek, mind a bölcseknek és a tudatlanoknak, és elmagyarázta nekik, hogy a faji megkülönböztetést, a kasztokat és az emberek által felállított megkülönböztetéseket nem hagyja jóvá a menny, és azoknak nem szabad befolyásolniuk az evangélium hirdetését. Krisztus tanítványai nem tehettek különbséget felebarátaik és ellenségeik között. Minden emberben segítségre szoruló felebarátot kellett látniuk, és a világra mint munkaterületükre kellett tekinteniük, az elveszettek megmentéséért fáradozva. Jézus minden embernek személyes munkát adott, kiemelte őket az önzés beszűkült köréből, megsemmisítette a földrajzi határokat és a társadalom minden mesterséges megkülönböztetését: Ő nem húzta meg a missziós lelkesedés határvonalait, ellenkezőleg: arra kéri követőit, hogy a munkájukat terjesszék ki a föld legvégső határáig. (…)
Az Úr Jézus tesz hatékonnyá bennünket mindenben, Szentlelke ad ihletet, és mivel a kezében vagyunk, hogy a világosság világosságává legyünk, soha nem fogynak el a jóra vivő eszközeink, mert minden esetben számíthatunk Jézus Krisztus támogatására. A teljességéből meríthetünk, és részesülhetünk a határtalan kegyelemből. Üdvösségünk fővezére minden lépésünknél arra tanít, hogy a Mindenható ereje az élő hit kérésére a rendelkezésünkre áll. Ezt mondja: „Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek”, majd kijelenti, hogy az ő tanítványa „nagyobbakat is cselekszik…, mert én az én Atyámhoz megyek” (János 15:5; 14:12). – The Review and Herald, 1894. október 30.