Vessétek el az igazságot a világban!

„Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek: és, íme, én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!” (Máté 28:19–20)

Krisztus utolsó cselekedete az volt, mielőtt elhagyta volna a földet, hogy megbízta a tanítványait, menjenek el, és szólítsák meg a világot az ő igazságával. Utolsó szavaival megerősítette tanítványai számára, hogy rájuk bízta a világot megszólító mennyei üzenete. (…)
Ha felismernénk, hogy Jézus milyen komolyan dolgozott azért, hogy a világot bevesse az evangélium magvával, akkor mi, akik a próbaidő legvégén élünk, mennyire kitartóan fáradoznánk, hogy adjuk az élet kenyerét a veszendő lelkeknek. (…)
Isten minden gyülekezeti tagot hív, hogy lépjen be szolgálatába. Az az igazság, amelyet nem élünk meg, amelyet nem adunk át másoknak, elveszíti életadó, gyógyító erejét. Mindenkinek meg kell tanulnia dolgozni és teherhordozóként helytállni a maga helyén. Minden egyes gyülekezeti tagnak követté kell lennie a megváltás nagy tervének továbbvitelében. Az egész egyháznak, amely a tagjai által cselekszik, tökéletes egységben, élő, aktív, missziós intézménnyé kell lennie. – The Review and Herald, 1909. április 29.
Az a menny törvénye, hogy amit kapunk, azt át is kell adnunk. A keresztény embernek mások áldására kell lennie, így ő maga is áldást nyer általa. „Aki mást felüdít, maga is üdül.” (Példabeszédek 11:25) Ez nem puszta ígéret. Ez az isteni vezetés törvénye, olyan törvény, amelynek az a célja, hogy a jótékonyság patakjai és a nagy mélység vizei állandó körforgásban legyenek, és szüntelenül visszajussanak forrásukhoz. E törvényszerűség megvalósulásában áll a keresztény misszió ereje. (…)
Kevés időnk van, hogy felkészüljünk az örökkévalóságra. Minden hívőnek szüksége van arra, hogy Isten Szentlelke vezesse. Tanulmányozni, tervezni, takarékoskodni kell, és minden lehetséges eszközzel azért fáradozni, hogy elérjük és áldottá tegyük a szenvedő és tudatlan emberiséget. A világosság, amellyel mint az ő népét megajándékozott bennünket, nem azért adatott, hogy kincsként őrizzük a magunk számára. A Krisztus minden tanítványának adott nagy misszióparanccsal összhangban kell munkálkodnunk, hogy az egész világba elvigyük az igazság világosságát. – The Review and Herald, 1909. augusztus 12.

A születésnapokon mire tanítsuk a gyermekeket? - Boldog otthon, 398. o.