„Kelj fel és világíts!”

„Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt.” (Ésaiás 60:1)

A hetednapi adventisták különleges őrszemként és fényhordozóként kerültek a világba. Rájuk bízták a kegyelem utolsó üzenetét a pusztuló világ számára. Isten Igéjének csodálatos fénye ragyogja be őket. Milyen embereknek kell tehát lenniük? (…)
Az Atya célja, hogy megdicsőítse magát népe által a világ előtt. Arra vágyik, hogy élő csatornaként árassza ki rajtuk keresztül határtalan szeretetét és kegyelmét. Álljunk az Úr rendelkezésére a sötétség hatalmas erőivel szemben. Sátán nagyon elszántan dolgozik azon, hogy az embereket rabszolgasorba taszítsa és elpusztítsa. Álljunk határozottan ellen neki. Aki teljesen Isten szolgálatának szenteli oda magát, erőt nyer a küzdelemhez. „Minden erővel” fel lesz vértezve. Aki tudatában van gyengeségének, és úgy küzd Istennel, mint Jákób, mondván: „Nem bocsátlak el téged, míg meg nem áldasz engemet” (1Mózes 32:26), a Szentlélek megelevenítő áldásaival indul neki útjának. A menyny légköre veszi körül. Jót fog cselekedni. Befolyása pozitív lesz Krisztus ügye szolgálatában. Isten olyan fényhordozókat hív, akik betöltik a világot Jézus világosságával, békéjével és örömével. Alázatos embereket hív el, olyanokat, akik tudatában vannak gyengeségüknek, és akik nem feledkeznek meg arról, hogy mit kíván tőlük a menny szolgálata, hogy szóban és tettben hűségesen képviseljék a Megváltó kegyelmének erejét…
Az idő drága. Az emberek végső sorsa van mérlegre téve. Isten még visszatartja az ítéletét, és arra vár, hogy mindenkihez eljusson az üzenet. Még sokan nem hallották az igazság jelen időre szóló, megpróbáló üzenetét. A kegyelem utolsó felhívását kell hirdetni az egész földön. A mennyei angyalok már régen várnak azokra az emberekre, akikkel munkatársként dolgozhatnak együtt az elvégzendő nagy munkában. Rád várnak. A munkaterület hatalmas, és a terv kiterjedt, és minden megszentelt szívet az isteni erő képviselőjeként állítanak majd szolgálatba. – The Review and Herald, 1905. november 23.

Minek tulajdonítható, hogy a fiatalok nem vetik alá magukat a tekintélynek? - Boldog otthon, 395. o.