Felkészülés a mennyei palotákra

„Majd önmaga elébe állítsa dicsőségben az egyházat, úgy, hogy azon ne legyen szeplő vagy sömörgözés vagy valami afféle;
hanem hogy legyen szent és feddhetetlen.” (Efézus 5:27)

Krisztus nemsokára eljön az ég felhőin, és nekünk készen kell állnunk a találkozásra vele, de nem szeplősen, sem nem ráncosan vagy valami efféleképp.
A szívünkben legyen az Úr megtérítő hatalma. Tanulmányozzuk Fia életét, és utánozzuk az isteni mintát. Töltsünk időt jellemének tökéletességén, és az ő mintájára változzunk meg. Senki sem mehet be Isten országába, ha nem ejti foglyul akaratát Jézus akarata. – The Review and Herald, 1912. december 5.

A hitet hirdető keresztények összességében túlságosan is a földi lapályokon tartózkodnak. Arra nevelték a szemüket, hogy csak hétköznapi dolgokat lásson meg, és azokon a dolgokon időznek, amiket a szemükkel látnak. Gyakran sekélyesek és nem kielégítőek a vallásos tapasztalataik, szavaik pedig felszínesek és értéktelenek. Az ilyenek hogy tükrözhetik vissza Krisztus arcképét? Hogyan sugározhat belőlük az igazságosság Napjának fényes sugara? (…)
A mennyország minden bűntől, minden szennytől és tisztátalanságtól mentes; és ha a légkörében akarunk élni, ha Krisztus dicsőségét szeretnénk szemlélni, akkor tiszta szívűnek, tökéletes jelleműnek kell lennünk kegyelme és igazságossága által. Nem szabad élvezetekkel és szórakozással foglalkoznunk, hanem fel kell készülnünk a dicsőséges lakhelyekre, amiket Krisztus már elment elkészíteni nekünk. (…)
Jézus nemsokára eljön dicsőségesen; és amikor fensége megjelenik, a világ azt fogja kívánni, bárcsak részesülnének a kegyelmében. Akkor már mindanynyian vágyni fogunk egy hely után a mennyei lakosztályokban; de azok, akik most nem vallják meg Krisztust szavakkal, életükkel és jellemükkel, nem várhatják el, hogy Ő is megvallja akkor őket Atyja és a szent angyalok előtt. (…)
Ó, milyen boldogok lesznek, akik felkészülnek a Bárány menyegzői vacsorájára, akik Jézus igazságába öltöznek, és visszatükrözik szép képmását! Tiszta fehér gyolcsruha lesz rajtuk, amely a szentek igazsága, és Krisztus az élő vizek partjára vezeti őket; Isten pedig minden könnyet letöröl a szemükről, és olyan életük lesz, amely egybefolyik a Mindenható életével. – The Review and Herald, 1912. december 5.

Mire utal a közönséges beszéd és magatartás? - Boldog otthon, 356. o.