Növekedés Krisztusban

Isten az örök élet felé vezető út kapujába helyezte a hitet, és ezt az utat végig világosság, békesség és az önkéntes engedelmesség öröme szegélyezi. Az úton haladó ember tekintete szüntelenül arra a jelre szegeződik, amely rámutat magasztos elhívására Krisztusban. Folyamatosan a jutalom lebeg a szeme előtt. Számára a menny parancsolatai a feddhetetlenséget, a boldogságot és a Szentlélek által nyert örömöt jelentik. Ami kezdetben keresztnek tűnik, a tapasztalatok által végül koronává válik. „Tanuljátok meg tőlem” – parancsolta a Megváltó. Igen, tőle tanuljuk meg élni Krisztus életét – a tiszta, szent és a bűn szennyétől mentes életet. A menny törvénye a fejlődés, nem pedig a megrekedés. A fejlődés minden értelmi és fizikai képesség törvénye. A szántóföldön előbb megjelenik egy zöld hajtás, aztán a kalász, végül pedig a kalászban a mag is kifejlődik. A fizikai élethez hasonlóan a lelki életben is szükség van növekedésre. Lépésről lépésre haladunk előre, folyamatosan kapunk, és amit kapunk, azt megosztjuk másokkal. Egyre több ismeretre teszünk szert Jézusban, és napról napra jutunk egyre közelebb a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére. A keresztény ember kezdetben csak újszülött Krisztusban, azután gyerekké válik. Folyamatosan kell fejlődnie a kapott lehetőségek és alkalmak függvényében. Szüntelenül emlékeznie kell arra, hogy nem ura önmagának, hanem áron vétetett, és minden tőle telhetőt meg kell tennie a rábízott talentumok felhasználása érdekében. Már lelki „csecsemő” korában is mindent meg kell tennie, hogy folyamatosan növekedjen az egyre magasztosabb és szentebb élet felé, aztán pedig rájön, hogy ő valójában Isten munkatársa. A kereszténynek sose szabad megelégednie önmagával, és mindent kárnak kell ítélnie Urának, Jézus Krisztusnak megismerése érdekében. Járjon a Megváltóval, és keresse az ő társaságát. Ekképpen fog növekedni a hite. Szüntelenül Krisztust szemlélve elváltozik az ő képmására, és fokról fokra fejlődni fog a jelleme. – The Review and Herald, 1907. május 9.

Mit bűn megengedni a gyermekeknek? - Boldog otthon, 245. o.