2025. június 8., vasárnap
Krisztushoz hasonló gondolkodás
Isten elvárja, hogy akik Krisztus nevét viselik, gondolataik, szavaik és tetteik is Őt képviseljék. Gondolataik legyenek tiszták, szavaik és tetteik nemesek,felemelőek, hogy az embereket a Megváltóhoz vezessék. Az igazi keresztény ember életében nyoma sincs az énnek. Önmaga számára halott. Jézus földi életében nem volt semmi önzés. Ő az emberi természetünket viselve teljes mértékben másoknak szolgálva élt. Isten így szól hozzánk: „Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.” (Máté 5:48) Ahhoz, hogy ilyen életet élhessünk, az Úr elküldte egyszülött Fiát a földre, hogy a mi érdekünkben tökéletes életet éljen. Példát adott, és a földi életét átható erőt a rendelkezésünkre bocsátotta. Jézus nem vétkezett sem gondolatban, sem szóban, sem cselekedetekben. Minden tettét tökéletesség jellemezte. Krisztus megmutatja nekünk azt az utat, amelyen Ő is járt: „Ha valaki jőni akar énutánam, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.” (Máté 16:24) – The Review and Herald, 1905. november 23.
Nem kell emberi lényt követnünk. Nincs olyan bölcs ember, akit mércének tekinthetnénk. Nézzünk az ember Jézus Krisztusra, aki teljes volt feddhetetlenségben és szentségben. Ő hitünk szerzője és bevégzője. A Megváltó a példaképünk. Élete az a mérce, amit nekünk is el kell sajátítanunk. Jelleme példa számunkra. Ezért tehát az elménk forduljon el a földi élet nehézségeitől és bonyodalmaitól, és közelítsen Krisztushoz, mert Őt szemlélve változunk el, és válunk hozzá hasonlóvá. Mélységes érdeklődést kell tanúsítanunk Jézus Krisztus iránt, mivel Ő a mi megmentőnk. Lejött erre a földre, hogy hozzánk hasonlóan mindenben megkísértessen, és bebizonyítsa a világegyetemnek, hogy az ember a bűn világában is élhet olyan életet, amely elnyeri Isten jóváhagyását. Keressük azokat az áldásokat, amelyeket a Fiú a rendelkezésünkre bocsátott, hogy egyre többet kapjunk a kegyelméből; beteljünk élő, tevékeny és fejlődő hittel, amely hit elhiszi az ígéretet: „ímé, én tiveletek vagyok minden napon” (Máté 28:20). – The Review and Herald, 1905. március 9.
Hogyan kezdjen a munkájához az édesanya? - Boldog otthon, 224. o.