A jó és a rossz nagy mérőeszköze

Az Úr Igéjében minden benne van, ami az Isten emberének tökéletességre jutásához szükséges. Olyan, mint egy kincsesház tele értékes és drága javakkal, mi azonban nem értékeljük gazdagságát, és nem ismerjük fel annak szükségét, hogy felvértezzük magunkat az igazság kincseivel. Nem értjük, hogy milyen nagy szükségünk van arra, hogy önmagunk számára kutassuk a Szentírást. Sokan elhanyagolják Isten Igéjének tanulmányozását azért, mert leköti őket e világ valamely érdekessége, vagy valami jelentéktelen élvezetnek hódolnak. (…) Ó, jobb lenne, ha mindent, ami evilági, elhanyagolnánk, semmint Isten Igéjének kutatását, amely alkalmas arra, hogy bölccsé tegyen minket az örök életre. A könyvek könyve Isten által ihletve született, (…) és méltó a legnagyobb és tiszteletteljes figyelmünkre. (…)A menny által kinyilatkoztatott igazságok kutatása során Isten Lelke szoros kapcsolatba kerül az Írások őszinte tanulmányozójával. Az Atya ihletett akaratának megértése csiszolja az elmét, kiterjeszti határait, emelkedetté teszi, és új erővel ruházza fel azáltal, hogy a képességeinket szinkronba hozza a csodálatos igazsággal. (…)Az értelem annak a szintjére emelkedik, amivel megismerkedik. Ha mindenki a Bibliát tenné tanulmánya tárgyává, akkor egy olyan népet látnánk, amely műveltebb, mélyebben gondolkodik, és intelligensebb, mint azok, akik komolyan tanulmányozzák a világ Biblián kívüli tudományait és történelmét. A Szentírás az igazság igazi keresőjét kiegyensúlyozott gondolkodással ajándékozza meg, és az Istenhez kapcsolódó dolgok szemlélése által gyarapodik. Önmaga alázatot tanul, míg Isten és az ő kinyilatkoztatott igazsága megdicsőül. – The Signs of the Times, 1893. január 30.

A Biblia a jó és rossz nagy mérőeszköze, amely világosan meghatározza a bűnt és a szentséget. Alapelvei, amelyek aranyszálként futnak végig életünkön, az egyedüli védelmet nyújtják a próbák és kísértések között. – The Review and Herald, 1908. június 11.

Mit nem szabad az apának sosem feladnia? - Boldog otthon, 180. o.