Mennyei fényben élni

Isten gondoskodott arról, hogy a menny és a lelkünk közötti párbeszéd nyílt és közvetlen legyen. A véges ember oda állhat, ahol az Isten trónjáról érkező fény és dicsőség sugarai bőségesen eljutnak hozzá. Az isteni dicsőség ismeretéből fakadó fény, mely Jézus Krisztus arcán tündököl, felragyoghat rá. Így elmondhatják róla: „Te vagy a világ világossága.” Ha nem volna kapcsolat a menny és a föld között, nem lenne világosság sem a világon. Sodoma és Gomora sorsához hasonlóan mindenki elpusztulna Isten igazságos ítélete alatt. A világ azonban nem marad sötétségben. Az Úr még most is kiterjeszti hosszútűrő irgalmát az emberekre, és az a szándéka, hogy az ő trónjából fel-ragyogó fénysugarak visszatükröződjenek a világosság gyermekein. (…) Kiváltságunk, hogy mennyei világosságban járhatunk. Énókh is így jártIstennel. Énókhnak sem volt könnyebb igaz életet élnie, mint most nekünk. A világ az ő idejében sem volt jobb helyzetben a kegyelemben és szentségben való növekedéshez, mint most.Énókh az imádság és az Istennel való közösség által volt képes arra, hogy megmeneküljön a világi kívánság által okozott romlottságtól. Mi az utolsó napok vészterhes idején élünk, és ugyanebből a forrásból kell erőt merítenünk. Istennel kell járnunk. El kell határolódnunk a világtól, mert nem maradhatunk mentesek a világ fertőző befolyásától, hacsak nem követjük a hűséges Énókh példáját. (…)Akik Krisztus hitvallói, azoknak érteniük kell, hogy milyen felelősség nehezedik rájuk. Át kell érezniük, hogy Krisztust prédikálni csak személyes fáradozás útján lehet. Ha ezt mindenki felismerné és felvállalná a munkát, olyan erősek lennénk, mint egy zászlós hadsereg. A mennyei galamb megnyugodna rajtunk. Isten dicsőségének fénye nem lenne elzárva tőlünk, mint ahogyan az átadott életű Énókh elől sem volt elzárva. – The Review and Herald, 1900. január 9.

„A házasélet egyáltalán nem ábrándkép, hanem ...” - Boldog otthon, 95. o.