2025. január 16., csütörtök
Hatalmas láthatatlan erő
A Szentlélek minden emberrel együtt küzd. Ez Isten szava, amely a lelket szólítja meg. – The Review and Herald, 1897. július 27.
A legbölcsebb emberi tudomány sem tudja meghatározni a Szentlélek munkáját az ember elméjén és jellemén, hatása mégis látható az életünkben és a tetteinken. (…)Bár nem láthatjuk Isten Lelkét, de tapasztaljuk, hogy a vétkeikben és bűneikben haldokló emberek megtérnek és átalakulnak a Lélek működése által. A meggondolatlanok és önfejűek megkomolyodnak. A kemény szívűek megbánják a bűneiket, és a hitetlenek hívő emberré válnak. A szerencsejátékosok, az alkoholisták, a kicsapongók állhatatossá, józanná lesznek, és megtisztulnak. A lázadó és makacs emberek megszelídülnek, és Krisztushoz válnak hasonlóvá. Amikor ezeket a jellemváltozásokat látjuk, biztosak lehetünk abban, hogy Isten megtérésre vezető ereje az egész embert átformálta. Nem láttuk a Szentlelket, de munkáját mindazok megváltozott jelleme igazolja, akik megkeményedett és megrögzött bűnösök voltak. Ahogy a szél erővel mozgatja a magas fákat, és ledönti azokat, a Szentlélek is úgy munkálkodik az emberi szívekben.Isten munkáját egyetlen véges gondolkodású ember sem tudja felmérni. (…)A cselekvő hatalmat nem láthatod, de a hatását igen. – The Review and Herald, 1896. május 5.
Azok, akik nemcsak hallják, hanem cselekszik is Krisztus szavát, jellemükben tapasztalják meg a Szentlélek munkáját. A Szentlélek belső működésének eredménye a külső magatartásban mutatkozik meg. A keresztény élete el van rejtve Krisztussal együtt Istenben, és az Úr övéiként ismeri el őket, és így szól hozzájuk: „Ti vagytok az én tanítványaim”. Ők arról tanúskodnak, hogy menynyei erő befolyásolja a szívüket, és formálja a magatartásukat. Tetteik arról vallanak, hogy ott él a belső emberükben a Lélek. Akik kapcsolatban állnak velük, arról győződnek meg, hogy ők Jézus Krisztust tekintik a példaképüknek.Akik Istenhez kapcsolódnak, azok a Szentlélek erejének közvetítői. (…) A lélek belső élete a külső magatartásban nyilvánul meg. – The Review and Herald, 1896. május 12.
Mivé válik, aki otthonában keresztény? - Boldog otthon, 37. o.