ELÉG

A kapzsiság már bölcs Salamon kora előtt is az emberi természet részét képezte. A világ nagy hódítóitól egészen a tenyérnyi földért szomszédjával vitatkozó gazdáig, a különböző kultúrájú, különböző tájakon élő embereket ugyanaz a vágy fűti: többet megszerezni, mint amennyi jár nekik. A kapzsiságnak is ugyanaz azeredendő bűn lenne a magja?
Minden embernek lehetősége van különböző területeken fejlődni. Lehetőséget kaptunk, hogy uraljuk a földet. Javakat szerzünk, és ettől jól érezzük magunkat. Csakhogy „az önzés a legerőteljesebb és legelterjedtebb emberi hajlam. Az együttérzés és a kapzsiság között dúló lelki küzdelem egyenlőtlen harc, hisz miközben az önzés erőteljes szenvedély, a szeretet és a jóindulat sok esetben túlságosan gyenge, ezért általában a gonosz győz” (Ellen G. White: Counsels on Stewardship, 25. o.).
Feleségemmel vásárolni mentünk. Egy bizonyos terméket jutányos áron kínáltak, ezért úgy döntöttünk, hogy többet veszünk belőle. A kosárba a többi termék mellé beraktunk tehát ötven konzervet is. Kártyával fizettem, de úgy távoztam, hogy nem figyeltem oda a fizetett összegre. A bolt közelében betértünk egy falatozóba, és ott átnéztem a nyugtát. Kővé dermedtem, amikor rájöttem, hogy az ötven konzerv helyett csak egyet fizettem ki. De a Kísértő a következő pillanatban már olyan csúnya gondolatot sugallt, amit még a feleségemnek is szégyelltem elmondani. Mit gondoltok, mi volt az? Azonnal eldöntöttem, hogy még zárás előtt visszamegyek a boltba. Amikor megmutattam az eladónak a nyugtát, elcsodálkozott, és csak ennyit mondott: „Én nem jöttem volna vissza. Hát ki tudott volna a dologról?” Én azonban jól tudtam, hogy ki tud a dologról, és hogy előtte nem titkolózhatok.
Ezután a békesség érzése töltött el.
Lehet, hogy te is kerülsz ilyen csábító helyzetbe. A könnyen szerzett nyereség lehetőségének ajtaja gyakran szélesre tárul, a beszennyezett lelkiismeret nyomása azonban hátrányosan érinti az egészséget, ezért tehát, „jobb a kevés igazsággal”.
Claudiu-Adrian Gheorghiță, orvos