2024. október 21., hétfő
JÓZAN ÉSZ AZ ÉTKEZÉSBEN
„És monda Isten: Ímé néktek adok minden maghozó füvet az egész föld színén, és minden fát, amelyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.” (1Móz 1:29)
Nem tudjuk, hogy a halhatatlanság állapotában, amikor a természetét nem uralta az elmúlás, az öregedés és a halál, hogyan működött az ember emésztőrendszere és metabolizmusa. A bűnbeesés után Isten egy ideális étrendet határozott meg az ember számára. Mózes által közölte, hogy mit fogyaszthatnak és mit nem, és ezzel egy olyan keretet kínált fel Izrael népének, amely megőrizheti őket a betegségektől.
Meggyőződésem, hogy ha ma írnák meg Mózes harmadik könyvét, nagyon sok akkoriban tiszta élelmiszer a tisztátalanok közé lenne sorolva, mint például a „tiszta” állatoktól származó hús, amelyeket csontliszttel, antibiotikumokkal és hormonokkal neveltek, vagy például a nitrátokkal és vegyszerekkel termesztett zöldségek, gyümölcsök vagy gabonafélék.
„Ha alkalmuk lenne látni az élő vágóállatot, és tudnák, milyen minőségű húst esznek, sokszor undorral fordulnának el tőle. Vannak, akik rendszeresen tuberkulózissal és rákkal fertőzött húst fogyasztanak. A tuberkulózis, a rák és más halálos betegségek így továbbítódnak” (Ellen G. White: A nagy Orvos lábnyomán, 313. o.).
Néhány éve megműtöttem egy 40 év körüli nőt előrehaladott gyomorrákkal. Abban a faluban élt, ahol én korábban háziorvosként dolgoztam. A padlizsán termesztésével foglalkozó férje megkérdezte tőlem, hogy miért alakulhatott ki a feleségénél a rák. Azt feleltem, hogy nem tudhatom, de biztos, hogy amióta az állatés növénytermesztésben nagyon sok vegyszert használnak, sokkal több a rákos beteg. A férfi elgondolkodott, majd így szólt:
– Doktor úr, ez valószínű, mivel ott, ahol az ön idejében én egy zsák műtrágyát szórtam el a földeken, most négyet használok.
– De miért? – kérdeztem.
– Azért, mert ma már csak a nagyméretű padlizsán kell a vevőknek.
Három héttel később jártam egy zöldségpiacon, ahol a padlizsánból készült hatalmas „piramisból” a vásárlók igyekeztek a legnagyobb darabokat kiválasztani.
„A táplálkozási reformot a józan ész is diktálja… Senki se bíráljon másokat, ha nem mindent csinálnak úgy, mint ő! Lehetetlen mindenkinek a szokásaira egyforma rendszabályt felállítani” (A nagy Orvos lábnyomán, 319. o.).
Flore Varcuș, orvos