SZENVEDÉLY A JÓ CSELEKVÉSÉRE

„Mert már Thessalónikában is, egyszer is, másszor is, küldtetek nékem szükségemre.” (Fil 4:16)

Az egyik édesapát megkérdezte a kislánya, hogy miért vásárol folyton olyan termékeket a szegényebb emberektől, amikre nincs is szüksége. A férfi könnyes szemmel válaszolt: „Azért, mert nem szeretném, hogy ezek az emberek úgy érezzék, hogy könyöradományból kapnak valamit. Ezáltal próbálom némileg kielégíteni a szükségleteiket.”
Amikor a bűn megjelent a világunkban, az ember máris érezte, hogy segítségre van szüksége – elsősorban Isten részéről, akinek a segítsége a legtöbb esetben az embertársak jócselekedeteiben nyilvánul meg. A hitetleneknek és a hívőknek is ugyanazok a szükségleteik. Az a tény, hogy Isten hűséges gyermekei vagyunk, még nem jelenti azt, hogy nem fognak próbák érni, és nem lesz nélkülözésben részünk. Maga Jézus Krisztus is átélt ilyen helyzeteket azért, hogy az ember igazi Vigasztalója lehessen. Az Úr minden tanítványa hasonló tapasztalatokat élt át, és Pál apostol is arról számol be, hogy „sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban” volt része (2Kor 6:4).
„Egyedül Krisztus módszere vezet igazán eredményre az emberekkel való kapcsolatfelvételben. A Megváltó az emberek között járt, mint aki a javukat akarja. Együttérzést tanúsított, szolgálatával megadta azt, amire szükségük volt, és elnyerte a bizalmukat. Azután így szólt: »Kövessetek engem!«” (Ellen G. White: Étrendi és táplálkozási tanácsok, 458. o.)
„Sokakhoz csak önzetlen, jóságos cselekedetekkel juthatunk közelebb. Először testi ínségükön kell segítenünk. Ha látják önzetlen szeretetünk bizonyítékait, könnyebb lesz számukra, hogy Jézus Krisztus szeretetében higgyenek.” (Ellen G. White: Evangelizálás, 545. o.)
A szenvedők és a rászorulók a mi embertársaink, és ha tudomást szerzünk a szükségleteikről, kötelességünk minden tőlünk telhető módon segíteni. Ahhoz, hogy az emberiség minden testi és lelki szükségletének eleget tehessünk, így szól az Úr az Ő gyülekezetéhez: „Amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.” (Mt 25:40)
Ne múljon el egyetlen nap sem úgy, hogy ne tégy jót valakivel!

Ion Pop, lelkipásztor