ISTENNEL

„Vezess engem a te igazságodban, és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem.” (Zsolt 25:5)

Mindig is orvos szerettem volna lenni, más pálya egyáltalán nem vonzott.
A családom szempontjából – az anyagiakat tekintve – nem választhattam a fizetéses orvosi egyetemet, de a szüleim abban sem bíztak, hogy sikerül bejutnom államilag támogatott helyre. Csalódtam bizalmatlan magatartásuk miatt, de összeszedtem magam, Isten pedig mellém állt és támogatott: sikerült bejutnom és tandíjmentesen elvégeznem az egyetemet.
A gyakornoki időszak előtt, mint minden kezdő munkatársam, szerettem volna híres szakemberekkel együtt dolgozni. Próbáltam minden tőlem telhetőt megtenni ennek érdekében, ezért személyesen is elbeszélgettem az irányító orvossal, s egy adott pillanatban úgy is tűnt, hogy sikerül elérnem, amit akarok. A beosztások napján késtem, mert biztos voltam benne, hogy a korábbi tárgyalásaim eredményeképpen már megtörtént a beosztásom. Meglepetésemre azonban a kórházban közölték, hogy egy másik osztályon fogok dolgozni, azzal az orvossal, akire nem számítottam: szigorú ember hírében állt, és a legtöbb gyakornoka már az első hónapokban továbbállt. Noha eleinte csalódottnak éreztem magam, később megértettem, hogy Istennek jobb terve volt velem. Szívélyes kapcsolatot alakítottam ki az orvossal, és később bebizonyosodott, hogy azért küldött oda Isten, hogy szakmailag fejlődjek és felkészüljek az országunkban újonnan bevezetett orvosi szaktanácsadói feladatkörre.
Azok a döntések, amelyeket Isten hoz meg ránk vonatkozóan, mindig a legjobb megoldásnak bizonyulnak. Beavatkozik az életünkbe, és ha bízunk Benne, a legjobb válaszokat adja az imáinkra.
Említsetek meg legalább egy olyan dolgot, amit egyféleképpen terveztetek, de amelyet Isten másféle módon valósított meg, és váratlan módon vezetett. Ugye, hogy Ő jobban választ, mint mi? Engedjük meg neki, hogy naponta döntsön helyettünk!
Lăcrămioara Mohorea, orvos

Napnyugta: B 21:06, CT 20:55, IS 21:09, MS 21:18, CJ 21:23, SM 21:31, DJ 21:12, AR 21:29