A „JÓSÁG” ASSZONYA

„Örvendeni fog az igaz Istenben, és hozzá menekül; és dicsekedni fognak minden egyenes szívűek.” (Zsolt 64:11)

Egyik nap idős hölgy érkezett a rendelőbe, én pedig szokásom szerint a neve felől érdeklődtem. Szelíd, kellemes hangon jelentette ki, hogy Bunătate azaz Jóság. Azt hittem, nem értette a kérdésemet, ezért újból megkérdeztem:
–    Mondja, kérem, hogy hívják?
–    Maria Bunătate – válaszolta ugyanolyan szelíd hangon.
Elgondolkodtam, hogy milyen szép neve van. Bárcsak mindannyiunkat így hívnának, talán nem lennének többé viták és nézeteltérések, mivel a „Jósággal” nem lehet veszekedni.
Éneklés közben a hangképzés idegkoordinációja eltér a beszélt hangétól. Az énekelt hang bizonyos frekvenciákon, bizonyos erősséggel, hangszínnel és időtartammal képződik, amihez minőségi pszicho-auditív koordinációra van szükség. Az énekléshez tehát szükséges az agykéreg, pontosabban a gondolkodás működtetése. Ami pedig a beszéd során képzett hangot illeti, a hangmagasság nem is tudatos, mivel a hangképzés a köztiagyban valósul meg. Ennek tudható be, hogy a hanghordozás a lelkiállapot függvényében változik, ezért szoktuk megállapítani joggal, hogy létezik a harag, a szelídség, a bátorság, a félelem, a gyűlölet és a szeretet hangja. Nem véletlenül találkozunk ilyen bibliai kifejezésekkel is: „Kegyelmet és igazságot énekelek” (Zsolt 101:1); „Nyelvem a te beszédedről énekel, mert minden parancsolatod igaz” (Zsolt 119:172).
A fent említett példák során működésbe lép az akarat, a gondolkodás, a döntéshozatal, ellenben a beszélt hangképzéssel kapcsolatosan Krisztus határozott kijelentést tett: „Mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok?” (Mt 12:34); majd így folytatja: „A jó ember az ő szívének jó kincséből hoz elő jót; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincséből hoz elő gonoszt: mert a szívnek teljességéből szól az ő szája” (Lk 6:45).
Szervezetünk állapotáról árulkodik a hanghordozásunk. Ez azt jelenti, hogy a hangunk testi és lelki egészségünk tükre. Miért emelik fel a hangjukat az egymással vitatkozó emberek? Azért, mert szívük eltávolodott egymástól, és azt gondolják, hogy ha hangosabbak, akkor a másik fél is meghallja a szavukat.

Gheorghe Buburuzan, orvos