AZ ÚR GONDOT VISEL

„És nevezé Ábrahám annak a helynek a nevét Jehova-jirének. Azért mondják ma is: Az Úr hegyén a gondviselés.” (1Móz 22:14)

Az aggodalom természetes emberi érzés, amit általában az elkövetkezendő eseményekre vonatkozó negatív, kényszerítő jellegű, ismétlődő gondolatok jellemeznek. Időnként mindannyian aggódunk, mivel szeretnénk minél inkább kézben tartani a dolgokat, és elkerülni a kellemetlen meglepetéseket. Csakhogy az aggodalom negatívan hat a szervezetünkre, árt a biológiai rendszereinknek. Az aggódással társítják a szimpatikus idegrendszer túlzott stimulálását, a „küzdj vagy menekülj” típusú megnyilvánulásokat, a felgyorsult szívritmust, az izommerevséget, az emésztési problémákat, a figyelemzavart, valamint a memória és a tanulási folyamatok különböző rendellenességeit. Ezenfelül az aggodalom a szív- és érrendszerben magas vérnyomást, zsíranyagcsere-zavart és érelmeszesedést okoz. A legtöbb tanulmány megállapítja, hogy a szorongás főleg negatív érzelmeket gerjeszt, ami a túlságosan aggódó személyek esetében depressziót válthat ki.
Figyeljük meg Ábrahám esetét! Micsoda érzelmi teher nehezedett rá, amikor fel lett szólítva, hogy áldozza fel a fiát! Szíve hevesebben vert, légzése megnehezedett, keze remegett, egyszóval szervezetének a „küzdj vagy menekülj” állapottal kellett szembenéznie. De kivel kellett megküzdenie? Hová menekülhetett? Úgy döntött, hogy Istenben bízva halad előre, és ezáltal bebizonyítja az aggodalom értelmetlen voltát.
„Ha lankadatlanul bízunk Istenben, biztonságban leszünk, nem kell szüntelenül rettegnünk a jövő bajaitól. Egyszeriben megszűnnek a fölösleges gondok és aggodalmak. Hiszen van Atyánk a mennyben, aki gondot visel gyermekeiről, aki elégségessé akarja és fogja tenni kegyelmét a szükség idején” (Ellen G. White: Értelem, jellem, egyéniség, 2. köt., 468. o.).
Add át az Úrnak összes aggodalmadat, hogy megszabadulj azok negatív hatásától!
Liliana Ciobanu, orvos