A BOLDOGSÁG NEM ÚGY ÉRKEZIK, MINT A TAVASZ

„Az igazaknak valóságos jót rejteget, pajzst a tökéletesen járóknak.” (Péld 2:7)

Az ember állandóan keresi a boldogságot, kezdve a születése utáni óráktól (amikor az jelenti számára a boldogságot, hogy az édesanyja a keblére teszi), egészen élete alkonyáig. Figyeljünk meg néhány gondolatot, amit a mai szöveg rejteget.
A valódi jóság eredete Isten, hiszen Ő az igazi siker alkotója és forrása. A szöveg továbbá arra is utal, hogy a már megszerzett sikert meg kell őrizni. Isten nemcsak megadja a sikert, hanem nála található a siker megtartásának módszere is: a „pajzs”. Ezekben a mennyei ajándékokban az részesül, aki őszintén vágyik arra, hogy „igaz” és „tökéletesen járó” legyen, és az isteni jellemet tükrözze.
Íme, egy ember példája, aki Istennel együtt próbálta megszerezni a boldogságot.
Az odaszentelt életű, zsidó-keresztény Richard Wurmbrand túlélte a náci haláltábort, de a kommunista üldözést már nem kerülhette el. 1948-ban felszólították, hogy felségével együtt vegyen részt a pártkongresszuson, ahol tanúja lehetett annak, hogy Isten nevét gyalázzák. Meg volt döbbenve. Végül Sabina, a felesége megkérdezte tőle:
– Nem akarod lemosni ezt a szégyent Jézus arcáról?
– Ha én beszélni fogok, te férj nélkül maradsz – válaszolta Richard.
– Nekem nincs szükségem egy gyáva férjre!
Richard felállt, és Isten dicsőségéről kezdett beszélni. Egy idő után kikapcsolták a mikrofonját, majd hamarosan letartóztatták. Tizennégy évet töltött a kommunista börtönökben. A Jézussal és a fogolytársaival ápolt jó kapcsolata segítette át a nehézségeken.
Egyik alkalommal eltűnt az egyetlen szakadt törölközője. Ekkor hangos bejelentést tett, úgy hogy minden fogolytársa hallhassa: „Ha valaki talált egy hatalmas lyukat, amelyet rongyfoszlányok vesznek körül, tudja meg, hogy az az én törölközőm. Kérem, adja vissza.”
Mindig úgy járt el, hogy lehetőleg senkit se bántson meg. „Átmenvén a Siralom völgyén, forrássá teszik azt; bizony áldással borítja el a korai eső” (Zsolt 84:7).

Grigore Turda, orvos