MI ÉS A HÚSOS FAZEKAINK

„S mondának nékik Izráel fiai: Bár megholtunk volna az Úr keze által Egyiptom földén, amikor a húsos fazék mellett ülünk vala, amikor jól lakhatunk vala kenyérrel; mert azért hoztatok ki minket ebbe a pusztába, hogy mind e sokaságot éhséggel öljétek meg.” (2Móz 16:3)

A Vörös-tenger átkelése már a múlté volt, és üldözőiket, Egyiptom rettegett hadseregét is elnyelték már a hullámok. Senki sem ostorozta őket, hogy készítsék el a kiszabott téglavétési fejadagot, ennek ellenére nem csak a húst kívánták, hanem az edényekben elraktározott, kevésbé egészséges húst is. Olyanok voltak, amilyenné alakította őket a fogság, és ez ékesszólóan bizonyítja, hogy milyen az emberi természet, amikor elvetemült dolgok által próbálja kényelmesebbé tenni az életét.

A szokás a legtöbb esetben erősebb az életnél, és a pusztában vándorló izraeliták kijelentése is ezt igazolja: inkább készek voltak elpusztulni Istentől sújtva a húsos fazekak mellett, mint hogy engedjék magukat megszabadítani ugyanattól az Istentől. A Magasságos Isten ajándékaként nagyon sok arannyal és egyéb ajándékkal hagyták el rabszolgaságuk országát, mégis a húsos fazekak többet jelentettek azok számára, akik még mindig a rabság ízére vágytak. Elhagyták Egyiptomot, de a szívük még mindig ott maradt. Közel vagyunk a mennyei Kánaánhoz. Íme, a figyelmeztetés számunkra: „Az evéssel és az ivással kapcsolatos szokásaink mutatják, hogy a világhoz tartozunk- e, vagy azokhoz, akiket az Úr az igazság fejszéjével elkülönített a világtól. Az utóbbiak az Ő különleges népe, lelkesen végzik a jótetteket. Isten szól hozzánk a Szentírásból. Dániel és társai esetében az egészségügyi megújulás tanításai rejlenek. Isten szól az izraeliták történelméből is, akiktől, az ő javukra, igyekezett megvonni a húsételeket. Mennyei kenyérrel etette őket, »angyalok kenyerét ette az ember«, Ők azonban földies étvágyukat melengették, s minél inkább Egyiptom húsos fazekaira gondoltak, annál inkább gyűlölték az ételt, melyet Isten adott nékik, hogy egészséges legyen a testük, szellemük és erkölcsük. Vágytak a húsos fazék után, s ezzel azt tették, amit sokan a mi időnkben tesznek” (Ellen G. White: Bizonyságtételek, 6. köt., 372. o.).

Sergiu Turturică, orvos