A MEG NEM OSZTOTT SZERETET

„Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptomnak földéről, a szolgálat házából. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem!” (2Móz 20:2-3)

Villámlás és mennydörgés rázta meg a Sínai-hegyet, az azt követő csendben pedig tisztán hallható volt az Isten hangja. A nép szívében még frissen élt a szabadulás öröme, amikor Isten kijelentette a Tízparancsolatot. Addig senki sem élt át ilyen ünnepélyes pillanatot, és féltek, hogy Isten jelenléte a vesztüket okozhatja, ezért kérték meg Mózest, hogy ő tolmácsolja az Úr szavait. De az izgalom elmúltával, és mivel Mózes is késett lejönni a hegyről, az izraeliták eldöntötték, hogy az Egyiptomban látottak alapján bálványt készítenek.
Történetük egyfelől arra tanít, hogy Isten meg akarja értetni velünk a Tízparancsolat fontosságát, másfelől pedig arra, hogy mi, emberek könnyen megfeledkezünk róla. A parancsolatok figyelmes, mindenki számára érthető magyarázása nem vezet legalizmushoz, hanem Isten szépségeinek a felfedezését nyújtja.
Isten kijelenti, hogy Ő hozott ki bennünket Egyiptomból, és ezzel meghív, hogy örüljünk a szabadításának, és arra emlékeztet, hogy boldogságunk attól függ, hogy képesek vagyunk-e bízni abban, hogy a legjobb úton vezet minket. Szabadulásunk e megünneplése élő tapasztalat kell, hogy legyen a családban és a gyülekezetben. Elsőként a gyermekeinknek kell meglátniuk, hogy szabadok vagyunk, hogy Isten megmentett a bűn rabságából, és nevet, jobb hazát kínált fel számunkra.
Ha felfogjuk, hogy milyen sűrű sötétségből szabadított ki, csak akkor tudjuk elhatározni, hogy nem lesznek más isteneink az igaz Istenen kívül. Az üdvbizonyosság öröme nem születhet meg olyan szívben, amely még mindig visszavágyik Egyiptomba. És a magvait sem hinthetjük el a gyermekeink szívébe, ha még mindig az elveszített lehetőségekre tekintgetünk. Viszont, ha engedjük, hogy az Úr kiszabadítson a lelki Egyiptomból, akkor békét és szabadságot nyerünk. Akkor haladunk igazából Kánaán felé, és segítünk másoknak is az előre haladásban.
Uram, segíts, hogy ne felejtsük el azt a rabságot, amelyből kiszabadítottál! Segíts, hogy sose felejtsünk el Téged!
Meséld el a gyermekeidnek vagy az unokáidnak az Istennel való találkozásod tapasztalatát!

Adrian Neagu