A GYERMEKEKÉRT MONDOTT IMA

„… és jó reggel felserkene és áldozik vala égőáldozattal mindnyájuk száma szerint; mert ezt mondja vala Jób: Hátha vétkeztek az én fiaim és gonoszt gondoltak az Isten ellen az ő szívükben! Így cselekedik vala Jób minden napon.” (Jób 1:5)

Amikor a gyermekeim még nagyon kicsik voltak, nehéz volt időt szakítanom az Istennel való közösségre. Elfoglalt anyai életem mindig is nagyon leterhelt volt, így nagyon kevés időm maradt elmélkedni. Egyik este, mielőtt lefeküdtem, így imádkoztam: „Uram, szükségem van még egy órára, amit Veled tölthetek!”
Másnap reggel erős égő szagra ébredtem. Az ágyból egyenesen a konyhába rohantam, hogy megnézzem, nem hagytam bekapcsolva a tűzhelyet. Bár erős füstszagot éreztem, nem találtam annak forrását. A konyhai órára néztem. Hajnali 4 óra volt – pontosan egy órával a szokásos ébredési időm előtt.
A következő néhány reggel az Úr továbbra is így ébresztett, amíg az szokásommá nem vált, és mind a mai napig megmaradt. Micsoda áldott idő lett ez! Egy olyan idő, amikor minden gyermeket és unokát az Úr elé viszek. Isten megérti minden szülő aggodalmát a gyermekeiért, és megígéri: „Én terólad el nem feledkezem. Ímé, az én markaimba metszettelek fel téged (…) és háborgatóidat én háborítom meg, és én tartom meg fiaidat. (Ézs 49:15-25).
Amikor néha úgy tűnik, hogy gyermekeid elkalandoznak, arra kérlek, imádkozz kitartóbban. „Ima és erőfeszítés, erőfeszítés és ima legyen életed dolga.” (Ellen G. White, Isten fiai és leányai, 345. o.)
Köszönöm, Uram, hogy a családunk vezetéséhez és befolyásolásához szükséges erő és bölcsesség nem bennünk van, hanem a feltámadt Megváltó és Közbenjáró hatalmas erejéből származik!

Sheila Williams