AZ OKTATÁS BÁTORSÁGA

„Boldog ember, aki megnyerte a bölcsességet, és az ember, aki értelmet szerez. Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.” (Péld 3:13-14)

Pestalozzi volt az első pedagógus, aki lemondott a vessző használatáról, vagyis a megfélemlítés módszeréről, és a bizalom, valamint a gyermekekkel való együttműködés által nevelte az ifjakat. Később elméletét számos neves tanulmány és kutatás igazolta.
A megfélemlítés fizikai erőszak, de pszichikai visszaélések, vagyis a kimondott szavak ereje által is elérhető. Ilyenkor a gyermeket mint egyént kritizáljuk („Nem kedvellek!”), és nem a viselkedését kifogásoljuk („Nem tetszik, ahogy most viselkedsz!”). Az ilyen félelem később csalódásokhoz, frusztrációhoz, bűntudathoz („Nem vagyok elég jó.”), majd végül erőszakhoz és nem megfelelő viselkedéshez vezet.
A gyermek ilyetén elhanyagolása (nincsenek jól meghatározott szabályok és korlátok, ezért nem tudja, mit szabad megtennie és mit nem) ugyancsak káros következményekkel járhat, önbizalomhiányhoz és az emberi kapcsolatok kialakításának nehézségeihez vezet. Szülőkként és oktatókként az a célunk, hogy megnyerjük a gyermekek bizalmát és együttműködését, ugyanakkor felállítsuk azt a jól körvonalazott szabályrendszert, aminek keretén belül mozoghat, illetve bemutassuk e szabályrendszer áthágásának következményeit.
Uram, adj nekünk és mindenkinek, aki a gyermekek nevelésével foglalkozik, türelmet a Te türelmedből, szeretetet a Te szeretetedből és békét a Te békességedből, hogy akikkel megáldottál, azokat megfelelően neveljük, hogy értékes felnőttekké váljanak a Te dicsőségedre és tiszteletedre!

Lois Moga