„MINT SÓ AZ ÉTELBEN…”

„Tanítván és intvén egymást...” (Kol 3:16)

Ismered a „Mint só az ételben” című mese csattanó válaszát? A király sértésnek vette, s ezért a legkisebb királykisasszonynak el kellett hagynia a palotát. Végül az esküvője napján só nélkül készített ételt szolgált fel az édesapjának. És ismeritek a választ… A király újból megsértődött, csakhogy ebben az esetben választ is kapott arra, hogy az ő ételei miért édesek. A sóhoz hasonlított szeretet értékesebb és ízletesebb az édes, hízelgő szavaknál.
Egy népmesét nehéz a családi életre alkalmazni, mivel a családi kapcsolatok legtöbbször nagyon bonyolultak. A házastársak „édes” szavakkal, mély, érzelmi megnyilvánulásokkal, kedves gesztusokkal próbálják kárpótolni a nézeteltéréseket, a személyes kudarcot. Egy csókkal, egy öleléssel, egy simogatással megmentjük a helyzetet.
A sikeres családi élethez szükség van egy fontos alkotóelemre, amely nagyon könnyen hozzáférhető, de sajnos ritkán használjuk. Ez a tanácsadás. De miért gyakoroljuk oly ritkán? Azért, mert nem jön magától. Tanulni kell. Minden nap meg kell tanulnunk hallgatni, elfogadni, mérlegelni, majd megköszönni. Ezt csendben, kedvesen, nyugodtan, együttérzéssel kell tennünk. Pál érezte ennek a fontosságát, azért jelentette ki: „Tanítván és intvén egymást”. Adjunk helyet a kommunikációnak, szánjunk időt az őszinte párbeszédre! Hallgassuk meg a házastársunkat, értsük meg a szemléletmódját, felfogását anélkül, hogy közömbösségünkkel vagy érdektelenségünkkel megbántanánk vagy megsértenénk őt.
Próbáljátok meg ma egymás mellé helyezni a nyugalmat és a kedvességet. Hallgassátok érdeklődéssel és őszintén a család minden tagjának mondanivalóját. Másrészt pedig, tanácsoljátok bölcsen, és támogassátok együttérző szívvel családtagjaitokat. Ez a valódi só. Ez az Istentől megáldott család íze.

Doru Parascineţ