2023. november 5., vasárnap
AZ ÉN TENYEREM ÉS AZ Ő TENYERE
„Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; pajzs és páncél az ő hűsége.” (Zsolt 91:4)
Ha egyedül olvasod ezt az áhítatot, nyisd ki a tenyered, és figyelmesen nézd meg! Ha édesanyáddal, édesapáddal, férjeddel, feleségeddel vagy gyermekeiddel olvasod ezt a szöveget, akkor nézd meg az ő tenyerüket! Tudod, hogy a kéz, amit nézel, hányszor volt támaszod az életben? Még emlékszel, milyen biztonságot nyújtott neked édesapád keze, amikor gyermekkorodban valamilyen nehézségbe ütköztél? Lehet, hogy a kezed már megöregedett, és nem annyira erős, mint volt egykoron, de ameddig még mozgatni tudod, elegendő erő van benne megsimogatni egy szeretett személy arcát.
Szívbemarkoló esetet szeretnék megosztani veled, és kívánom, hogy soha ne legyen részed ilyen tapasztalatban. Semmi nem fájdalmasabb az életben, mint a szülő gyermeke felé nyújtott keze, melyet az visszautasít. Amikor szeretnél beszélni vele, szeretnéd védelmezni, és ő hátat fordít neked. Ha életedben valaha megtapasztaltad már ezt az érzést, gondolj arra, mekkora fájdalmat érezhetett Jézus, amikor a következő szavakat mondta: „Jeruzsálem, Jeruzsálem! Ki megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, akik te hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképpen a tyúk egybegyűjti kis csirkéit szárnya alá; és te nem akartad” (Mt 23:37).
Miért utasítanád vissza Isten védelmező kezét? Lehet, hogy az evangéliumokban említett gazdag ifjúhoz hasonlóan úgy véled, túlságosan nagy dolog Jézus mellett maradni és elfordulni a világi örömöktől. Lehet, hogy a tékozló fiúhoz hasonlóan azt hiszed, jobban boldogulnál az atya nélkül. Lehet, hogy Jónáshoz hasonlóan azt gondolod, jobb Tőle távol lenned, mint ott, ahova elküldött téged. Bármelyik helyzetben lennél is, ne feledd, hogy Ő mindig feléd tárja szerető karját!
Most nézd meg még egyszer a tenyeredet, és miközben imára kulcsolod a kezed, gondolj arra, milyen örömöt és biztonságot érzel majd, amikor a valóságban is megszoríthatod annak kezét, Aki meghalt érted.
Ioan Alin Feier