A DICSÉRET FONTOSSÁGA

„Atyafiúi szeretettel egymás iránt gyöngédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők legyetek.” (Róm 12:10)

Mindenki igényli a dicséretet, mert bátorítást és támogatást nyújt, és ez ösztönöz folytatnunk az élet és a hit küzdelmeit. A dicséret e túl ritkán alkalmazott eszközét őszintén kell gyakorolnunk. Senkit sem kell dicsérni azért, amit nem képvisel, vagy amit nem tesz, viszont bátoríthatjuk azért, amivé válhat, vagy amit megvalósíthat! A dicsérettel nem szabad túlzásokba esni, és ajánlott, hogy minden esetben megmaradjon az Istennel való szoros kapcsolat, hiszen Tőle kapunk minden áldást, beleértve a mások életét szebbé tevő képességeinket is. Jézus Krisztusra, Példaképünkre tekintve megfigyelhetjük, hogy Ő is megdicsérte embertársait, még akkor is, ha egyes tulajdonságaik hagytak némi kívánnivalót. Íme, néhány példa: Az írástudónak, aki a legnagyobb parancsolat felől érdeklődött, a Megváltó a következőképpen válaszolt: „Nem messze vagy az Isten országától.” Bethániai barátainak házában dicsérő szavakkal illette Máriát, mert „a jobb részt választotta, mely el nem vétetik tőle”, de megdicsérte Mártát is, aki arra törekedett, hogy az Úr jól érezze magát náluk. Vagy amikor a százados arra kérte, hogy gyógyítása meg a szolgáját, Jézus így szólt a körülötte állókhoz: „Még Izraelben sem találtam ilyen nagy hitet.” Benone Burtescu egyik versében remekül szemlélteti, hogy milyen nagy áldást jelentenek a családtagok: „Ha nem lennének a nagyszülők / Mint történelem nélküli népnek / Dicsőségünk sem lenne… / Ha nem lennének a kicsinyek, / Kilátástalan lenne a jövőnk, / Hisz a menny felé haladó lépteikben magunkat ismerjük fel… / Ha nem térne haza a munkából / az édesapa, vállán tiszta égbolttal, vagy havas esővel, / Milyen szomorú lenne a fiú, / Milyen vigasztalhatatlan lenne a lány… / A ház pillére dőlne össze, / S még az angyalok is megkönnyeznék. / Ha az édesanya elmenne, vagy nem jönne többé haza, / A ház szíve szűnne meg dobogni…” Mennyei Atyánk, kérünk, adj jó szívet és gondolatokat mindenkivel szemben, hogy magatartásunk és szavaink által kifejezzük dicséretünket mindazért, amit ők az életünkre nézve jelentenek számunkra!

Cristian Baciu