KÖSZÖNÖM!

„Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért.” (Zsolt 107:21)

Borús, esős, őszi hétfő volt. Az osztályba érve úgy tűnt, hogy a kinti időjárás rátelepedett az órára is: a diákok elégedetlenkedtek, mert esett az eső, rövid volt a szünet, még sok volt hátra a napból, és ingázniuk is kell… Mintha mindenki belekövesedett volna ebbe az állapotba, és úgy tűnt, semmi sem motiválhatja őket, hogy az órára összpontosítsanak. Találnom kellett valamit, hogy kizökkentsem őket ebből az állapotból. Arra kértem őket, gondoljanak legalább egy olyan dologra, amiért hálásak lehetnek, aminek eredményeképpen pozitívabban gondolkozhatnak. De mintha a lehetetlent kértem volna! Tudtam, hogy hagyományőrző keresztények mindannyian, ezért megkérdeztem, hogy ismerik-e a Mi Atyánkot. Háromnégy kéz lendült a magasba, erre én elkezdtem felírni a táblára az ima angol nyelvű változatát.
A „bread” (kenyér) szónál szünetet tartottam, és megkérdeztem, hogy élhetünk-e élelem nélkül. Mivel az osztályban több a fiú, azonnal nemleges választ kaptam. Kértem őket, hogy gondoljanak további létfontosságú tényezőkre, mint például a vízre, levegőre, fényre, melegre, családra, otthonra, stb., majd megkérdeztem tőlük, hogy élhetünk-e ezek nélkül. Végül a tábla betelt közönségesnek tartott, mégis létfontosságú dolgok megnevezéseivel. Amint megértették az üzenetet, azonnal megváltozott a hangulat.
A diákjaimhoz hasonlóan mi is sokszor elfelejtünk örülni az életünkben naponta jelen levő dolgoknak, és csak a hiányosságokra, a tökéletlenségre vagy a beteljesületlen vágyakra összpontosítunk. Elégedetlenül zúgolódunk, kritizálunk és negatív hozzáállást tanúsítunk. Nem tudatosítjuk, hogy az elégedetlenség nemcsak ránk, hanem másokra, családunkra, gyülekezetünkre és a körülöttünk élőkre is hatással van. Nem fogjuk fel az ének üzenetét, viszont meghalljuk a hamis hangokat, a prédikációban azonnal azonosítjuk a hibát, de nem értjük meg az üzenet, felfigyelünk egy gyermek által keltett zajra, az Istennel való találkozás légköréből azonban semmit sem érzékelünk.
Szakíts ma időt, és gondolj azokra az áldásokra, amelyeket percről percre kapsz, majd oszd meg az örömödet a szeretteiddel is! Hálával és örömmel telik meg a szíved!

Ramona Cioclu