A SZAKÍTÁS ELVE

„Kergesd el ezt a szolgálót az ő fiával egybe, mert nem lesz örökös e szolgáló fia az én fiammal, Izsákkal.” (1Móz 21:10)

Miután Izsák megszületett, Sára foglalkozni kezdett gyermeke nevelésével. Izsák fejlődési folyamatának akadályát látta Ismáelben, ezért kérte Ábrahámot, űzze el a háztól a fiút és az édesanyját is. Noha első látásra Sára kérése értelmetlennek és kegyetlennek tűnik, mégis fontos volt Izsák nevelése szempontjából, hiszen a fiú különleges szövetségi kapcsolatba lépett Istennel. Olyannyira fontos volt ez a pillanat, hogy Isten is közbelépett annak érdekében, nehogy Ábrahám – talán érzelmi alapon – elutasítsa Sára kérését. Isten azt akarta, hogy a kérés megvalósuljon, és bekerüljön a Bibliába tanulságként azon szülők számára, akik különleges nevelésben szeretnék részesíteni gyermekeiket. Sára kérésében a keresztény nevelés fontos elvét fedezzük fel: el akarta szakítani a fiát azoktól a negatív befolyásoktól, amelyek károsan hatottak volna Istenbe vetett hitére. A 14 éves Ismáel megvető magatartást tanult az édesanyjától (1Móz 16:5; 21:9). Ha Izsák nap mint nap az ő társaságában nőtt volna fel, eltanulta volna a megvetést – ami végzetes lehetett volna a hitére nézve –, vagy eluralkodott volna fölötte Ismáel lenéző magatartása, aminek következtében negatív önképet alakíthatott volna ki, ami szintén hátrányosan érinthette volna a hitéletét. Ugyanez az elv áll az adventista iskolák alapítása mögött is. Ellen White látomásai révén Isten azért bátorította népét az egyházi iskolák létrehozására, hogy jellemük és személyiségük kialakulásának időszakában megvédjék a gyermekeket a világias befolyástól. Izsák Ábrahám hitének köszönhetően születhetett meg, viszont Sára látásmódjának és bátorságának hála részesült jó nevelésben, mivel el akarta őt szakítani a negatív befolyásoktól. Mivel szeretjük gyermekeinket, gyertek, kövessük Sára példáját, és Isten támogatásában fogunk részesülni, valahányszor akadályokba ütközünk.

Daniel Delcea