A VILÁG LEGROSSZABB ÉDESANYJA

„Mert a Szent Lélek azon órában megtanít titeket, mit kell mondanotok.” (Lk 12:12)

Arról álmodoztam, hogy tökéletes szülő leszek, és elhatároztam, hogy nem fogom megismételni a szüleim hibáit, így hát gyermekfejlesztő órákra jártam, és gyermeknevelésről szóló könyveket olvastam. Azt hittem, készen állok, amikor megérkeztek hozzám az örökbe fogadott gyermekeim, egyedi személyiségükkel, erős akaratukkal.
Amikor hétéves volt, Tina meghívta hozzánk Kathyt, a barátnőjét. A szabály világos volt: engedélyt kellett volna kérnie, mielőtt meghívja a barátnőjét hozzánk éjszakára. Azon a napon erős fejfájással jöttem haza a munkából.
– Anya, Kathy ma nálunk alszik.
– Sajnálom, de Kathy nem fog nálunk aludni ma éjjel. Nem kértél engedélyt. És különben is, rettenetesen fáj a fejem. Ez nem a megfelelő alkalom.
– Te vagy a világ legrosszabb anyukája! – válaszolta, majd beviharzott a szobájába, becsapta maga után az ajtót, az ágyra vetette magát, és hallottam ahogy az ágytámla nekiütközött a falnak.
– Miért nem tudsz te is olyan kedves lenni, mint a többi anya? – folytatta a haragos szóáradatot.
Az egész házban érezhetőek voltak a dühkitörésének utórezgései, nem is beszélve a fájdalomtól lüktető fejemről. Nem akartam a fájdalmamtól, a haragomtól vagy a csalódottságomtól vezérelve fegyelmezni a lányomat.
Aztán úgy tűnt, hogy az Úr beszélni kezd hozzám. Fontos számára a magánszférája. Távolítsd el az ajtót!
Nagy nehezen feltápászkodtam a kanapéról, elővettem egy csavarhúzót a szerszámosládából, és szó nélkül levettem Tina szobájának ajtaját a zsanérokról, majd az előszoba falához támasztottam. A szobájából csend áradt. Később, miután elmúlt a fejfájásom, átmentem hozzá. Nyugodtan megbeszéltük a dolgokat. Elmondtam neki, hogy majd ha időt szakít arra, hogy elgondolkozzon a viselkedésén, megkérem apát, hogy tegye vissza az ajtót a helyére. Hét magánszférától megfosztott nap megtette a hatását. Soha többé nem csapta be az ajtót, és egyetlen bejelentés nélkül meghívott vendéggel sem kellett többé számolnunk.
Isten nem kéri tőlünk, hogy tökéletesek legyünk. Olyan szülőkre vágyik, akik készek követni a Szentlélek vezetését.
Atyám, köszönöm, hogy tökéletlen embereket használsz fel tökéletes terveid megvalósítására!

Karen R. Hessen