MI VETJÜK A MAGOT, AZ ÚR ADJA A NÖVEKEDÉST

„Némely pedig a jó földbe esék, és gyümölcsöt terme, némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harminc annyit.” (Mt 13:8)

Minden reggel rutinszerűen, jól meghatározott program szerint ébredünk és indulunk el dolgozni. Néha azonban megtörténik, hogy idő hiányában elhanyagoljuk a Szentírás tanulmányozását, sőt magát az imádkozást is, mégis szavainkkal és tetteinkkel minden nap üzenetek, mosolyok, bátorítások és tanácsok magvait vetjük el magunk körül. Éppen ezért nagyon fontos minden reggel Istennel időzni, hogy megkapjuk Tőle a kellő erőt.
Abban az előjogban és felelősségben van részem, hogy egy keresztény óvodában dolgozhatok, gyerekek társaságában. Játszunk, színezünk, tanulunk, énekelünk és imádkozunk. Számomra mindez természetes, mindennapos feladatnak tűnik. Végzem a dolgom, de ami a legfontosabb, istenfélelemben teszek eleget a kötelességemnek. A gyermekeknek és a szüleiknek ez nagyon sokat jelent.
Erre akkor jöttem rá, amikor az egyik kislány elmesélte, hogy az édesapja egészségügyi problémákkal küzd, és hogy ő szokott gyógyulásért imádkozni Istenhez. Megdicsértem a hitéért, és bátorítottam, hogy az Úr fog válaszolni az imáira. Néhány nap múlva a kislány lelkendezve újságolta, hogy Isten meghallgatta az imáját, és egy műtéti beavatkozással megoldódtak az édesapa egészségügyi problémái.
Az édesanyjától a következő üzenetet kaptam: „Hálásan köszönöm! Kívánom, hogy az Úr adjon önnek egészséget abban a munkában, amit a gyerekekkel végez! Nagyon boldog vagyok, hogy adventista óvodába írattam be a kislányomat.”
„Csodálatosak a te cselekedeteid! És jól tudja ezt az én lelkem” (Zsolt 139:14).
Most már megértem, hogy a kis magvakat – énekeket, kedves magatartást, mosolyt, bátorítást, imát –, amelyeket naponta elvetünk, Isten megöntözi, aztán biztosítja a növekedést, és szintén Ő dönti el, hogy mikor hozza meg a gyümölcsét.
Ma is alkalmad nyílik elvetni egy vagy több magvat. Kérd Jézust, hogy adjon erőt ehhez a munkához még akkor is, ha az eredmény nem lesz azonnal látható. Kívánom, hogy ezeknek a gyümölcsöknek örülhess majd Isten országában is!

Monica Scarlat