ŐRIZD MEG AZ EGYÉNISÉGEDET, ÉS ÉPÜLJ BE A KÖZÖSSÉGBE!

„Ha az egész test szem, hol a hallás? Ha az egész hallás, hol a szaglás?” (1Kor 12:17)

Ahogy nincs két egyforma szem, úgy nincs két egyforma személy sem, és ez így van rendjén. Ha erőfeszítésedbe kerül utánozni egy másik embert, vagy ha engeded, hogy mások elvárásai alakítsák az életedet, akkor nem leszel boldog, és nem is fogsz eleget tenni létezésed céljának.
Egyedi értelemmel és személyiséggel lettél megteremtve, és ennek így is kell maradnia. Senki sem lehet mérvadó számodra arra vonatkozóan, hogy milyen emberré kellene válnod! Az ilyen próbálkozások csak keserűséget fognak okozni. Ne engedd, hogy mások gondolkozzanak helyetted! Őrizd meg az egyéniségedet!
Némelyeknek ez könnyen megy, míg másoknak több erőfeszítésbe kerül, mert vagy igyekeznek mások kedvében járni, hogy ne ítélkezzenek fölöttük, vagy utánozni akarják a társaikat, hogy így befogadják, értékeljék őket, vagy pedig egyszerűen nem voltak megtanítva gondolkodni és fontos dolgokat elvégezni.
Másfelől pedig az érem másik oldala – a harmonikus együtt munkálkodás és beépülés – szintén nagy kihívást és komoly problémát jelent sokak számára. Az emberi szem be van épülve a többi szervvel együtt az emberi testbe, különben milyen haszna lenne? Egyetlen ember sem szakadhat el teljesen a többi embertől, ha eleget akar tenni élete rendeltetésének.
A szív is az egymásra utalt szervekkel együtt be van épülve az emberi testbe. Ezzel azonban nem veszíti el az egyediségét, viszont ha nem épül be, akkor hasznavehetetlen.
A mai szöveg egy olyan kihívást mutat be, amellyel ma és életed hátralevő részében szembesülni fogsz: összhangban élni azokkal, akikkel lehet, együtt munkálkodó és önmagadról lemondó lelkületet tanúsítani, miközben tudatában vagy annak, hogy jól meghatározott céllal lettél teremtve, olyan egyénnek, aki egyedi elmével rendelkezik, és van mit felkínálnia a világnak. Nem szabad lemondanod erről.
Isten – az Atya, a Fiú és a Szentlélek – képmására lettünk teremtve, és a Szentháromság tökéletes harmóniában, ugyanakkor tökéletes individualitásban nyilvánul meg. A nevelési munka pedig ennek a képmásnak a helyreállítását tűzte ki célul bennünk.

Szallós-Farkas Márk