ÉLETEM KIRAKÓSA

„Meg lévén győződve arról, hogy aki elkezdette bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig.” (Fil 1:6)

Újabb kirakós. Nagyon szoktam örülni a csendnek, amit egy kirakós hoz a házba, de ez a nyugodt állapot hirtelen megszakad.
– Már mindenhol megnéztem, anya, de nincs itt! Zöldnek kellene lennie, de itt nincs egy zöld darab sem.
Felpattan a székről, és átszalad a másik szobába, ahol a többi kirakóst tároljuk.
Biztos benne, hogy a hiányzó darab teljesen megakadályozza a haladásban. Ó, kicsi gyermekem! Annyi mindent kell még tanulnod!
– Kincsem, gyere vissza, és foglalkozz a többi darabbal, jó? Miután összeillesztetted őket, megkeressük a hiányzó darabot.
Habozva fordul meg, hogy tovább dolgozzon a kirakóson, de 10-20 perc után elkészül a kép. Nem hiányzik egyetlen darab sem. Biztos volt benne, hogy elkallódott egy darabka – de kiderült, hogy az mindvégig a szeme előtt volt.
Az életemre gondolok, amely néha egy kirakósra emlékeztet. Nagy zűrzavar, darabokban. Annyira szeretném egymáshoz illeszteni a darabokat, és meglátni a végeredményt! Aztán hirtelen megállok. Hiányzó darab? Biztosan hiányzik, nem létezik, hogy itt legyen valahol. De hol lehet? Istenem, hiányzik
egy darab az életemből, és nem tudok továbbhaladni nélküle! Azonnal meg kell találnom! Most! Láttad
valahol?
A válasza meglepően ismerősen cseng. „Gyermekem, pihenj, és várj egy kicsit! Nézz az előtted álló darabokra! Itt van minden, amire szükséged van életed kirakósához!”
Eltelik tíz, húsz (vagy talán még több) év, és úgy tűnik, hogy a kirakósom a végső szakaszához közeledik. Továbbra is megtalálom magam előtt pontosan azokat a darabokat, amelyekre szükségem van. Néha azt gondolom, hogy elakadtam, de azután meglátom a hiányzó darabot közvetlenül magam előtt. Egyenként
minden darabot. Lassan megtanulom, hogy Isten már mindent megadott nekem ahhoz, hogy az általa tervezett kép legyen belőlem.
Uram, segíts bíznom Benned, tudván, hogy ezek az összekevert darabok egy nap majd műalkotássá lesznek!

Elizabeth Fresse