Jövevények és zsellérek

„Mert mi csak jövevények vagyunk te előtted és zsellérek, amint a mi atyáink is egyenként; a mi életünk napjai olyanok e földön, mint az árnyék, melyben állandóság nincsen.” (1Krónika 29:15)

Nem könnyű idegen országban élni. A kivándorlók elszakadnak a családjuktól, sokszor a nyelvet sem beszélik, más szokásokkal találkoznak, nem biztosítanak nekik stabil megélhetést adó munkát, és úgy érzik, bizonyos törvények hátrányosan megkülönböztetik őket. Ehhez még tegyük hozzá, előfordul, hogy illegálisan vannak ott, vagy csak ideiglenes tartózkodási engedélyt kaptak. A 90-es évektől a bevándorlási jelenség milliókat hozott Kelet-Európából, Latin-Amerikából, Északés Dél-Afrikából Spanyolországba, akik mind egy jobb életet kerestek, mint amilyen a saját országukban volt.
A mózesi törvényben Isten jelezte, hogyan kellett az Úr népének az idegenekkel bánnia: nem csaphatták be és nem nyomhatták el őket, emellett nagylelkűen kellett viselkedniük, úgy tekintve rájuk, mint az árvákra és az özvegyekre; ugyanazt a törvényt alkalmazták rájuk, mint a zsidókra, és belevonták őket is a szövetség előjogaiba és kötelességeibe. A Biblia ezt így foglalja össze: „Olyan legyen nektek a jövevény, aki nálatok tartózkodik, mintha közületek való bennszülött volna, és szeressed azt mint magadat, mert jövevények voltatok Egyiptom földén. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.” (3Mózes 19:34) A Szentírás azzal érvelt, hogy a héberek is idegenek voltak egy másik országban, és ezért legyenek együttérzőek a népesség másik rétegével.
Tény, hogy minden hívő jövevény és zsellér (vagy más fordításban: idegen és vándor) ezen a világon, ahol úton vagyunk a mennyei haza, a valódi otthonunk felé. A hit hőseiről szólva a Biblia a következőt írja: „Hitben haltak meg mindezek, nem nyerve meg az ígéreteket, hanem [csak] távolról látva és üdvözölve azokat, és vallást tevén arról, hogy idegenek és vándorok a földön… Így azonban jobb után vágyódnak, tudniillik mennyei után; azért nem szégyenli őket az Isten, hogy Istenüknek neveztessék, mert készített nekik várost.” (Zsidók 11:13, 16)
Ma emlékezz arra, hogy ez a világ nem az otthonod. Itt te és én csak jövevények és zsellérek vagyunk, mert Jézus az Atyja házában lakóhelyet készít nekünk.