ISTEN GONDOT VISEL

„Mert én tudom az én gondolataimat, amelyeket én felőletek gondolok, azt mondja az Úr; békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kívánatos véget adjak néktek.” (Jer 29:11)

A tizenkettedik osztály a döntések éve volt számomra. Szerettem volna egyetemre menni, viszont az a tudat, hogy nem engedhetem meg magamnak, elűzte továbbtanulási reményeimet. Hitéletem elején jártam, de ez a bibliaszöveg bizalmat adott a jövőre nézve. Az az év (2014) volt számomra a változások, döntések és megpróbáltatások éve.
Az ígéretre a válasz egy szombat estén kezdett kibontakozni, amikor édesanyámmal együtt a gyülekezetben tartózkodtunk. Az istentisztelet utáni beszélgetés során javasolta a lelkipásztor, hogy be kellene iratkoznom az Adventus Egyetem keretében működő „Dr. Luca” Posztlíceum asszisztensi képzésére. Elismerem, hogy a javaslatot elutasítóan fogadtam, de később Isten akaratának teljesedését éreztem olyan emberek révén, akik támogattak, hogy ebbe az irányba kellene elindulnom. Az isteni ígéretben bízva fogadtam tehát a tanácsot, és alig néhány nap múlva már egy teljesen új környezetben tanulhattam tovább.
A hároméves képzés alatt Isten nemcsak jó tanárokat rendelt, hanem igazi mentorokat is, akik megtanítottak ápolni az emberi testet és lelket.
Életem e szakaszában Isten felhasználta az iskolát, a társaimat, a tanárokat és az egész egyetemi környezetet annak érdekében, hogy még jobban megismerjem Őt, és szövetséget kössek Vele. Isten járult hozzá lelki, kapcsolatbeli és szakmabeli fejlődésemhez, életemre vonatkozóan teljesítette ígéretét, és reményteljes jövővel áldott meg.
Habár néha a terveink megvalósíthatatlannak tűnnek, mégis gyertek, hallgassunk az Úrra, és engedjük meg Neki, hogy dolgozzon az életünkben, mivel Ő tudja a legjobban, mi válik javunkra. Meg fogunk lepődni, hogy milyen gondolatokat táplál velünk kapcsolatosan!

Loredana-Ionela Petrețchi