Milyen életre tanítottak engem? (2. rész)

„Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.” (Példabeszédek 22:4)

Ma azt szeretném megmutatni, mit tanítottak nekem a sikeres megvalósításokról az életben:

1.   Nagyon fontos, hogy az életünket fennkölt eszmék vezessék. Az eszményképnél nincs legyőzhetetlenebb erő.

2.   El kell fogadni a kötelezettségeket. Ha komolyan vesszük az életet, meg- követeli az elhatározást. Nem becsületes, ha mindig a kereszteződéseknél élünk, anélkül, hogy elköteleződést vállalnánk.

3.  Annál nincs rosszabb, mintha nem tudjuk, merre tartunk. Az értelmetlen utakon csak kifáradunk. Úgy élünk, hogy semerre se haladunk.

4.   Ott virágozz, ahová Isten elültetett. Az életben való győzelemhez kitartás, felelősségérzet, bátorság és hősiesség szükséges abban a küldetésben, amit Isten ránk bízott. Akkor is ott kell virágot hoznunk, ha az Úr olyan helyre plántált, ami köves talaj.

5.   A titok a gyakorlás és a kemény munka. Nem léteznek spontán felnőtt zsenik. Az idő nagy részében ők hosszú előkészület eredményei. A jó szerencse gyakran a buzgó és kemény munka jutalma.

6.   Tanuljunk a hibákból. Elkerülhetetlenek az életben a csalódások és a fájó pillanatok. De még belőlük is tanulhatunk valami jót.

7.  Értsük meg a többieket. Lényeges, hogy az életünk során sok könyörületet gyakoroljunk mások iránt, ami a nagy lelkek kézjegye, és azt mutatja meg, hogy megszereztük ezt a két keresztény erényt: az alázatosságot és a jótékonyságot.

8.  Nincs szükségünk anyagi javak után futni. Ne feledkezzünk meg Krisztus szavairól: „Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget; mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az embernek az ő élete.” (Lukács 12:15)

9.  Az állhatatosság hősiessége. A mindannyiunkban ott élő hős jobban szereti a hősiesség azonnali pillanatát. Mindig könnyebb mindent egyszerre kiadni magunkból, mint lassan elvérezni.

10.  Tudjuk, hogyan vonuljunk vissza időben. Kellő időben visszavonulni. A nap is süt, mielőtt lemegy, ezért festi tüzesre még a nyugati égen úszó felhőket. Bár az utolsó utad még fényesebb lehetne!

A győzedelmes siker nem az arrogáns ember vagy a megmentő bölcsesség osztályrésze, sem a hatalmas, üdvözítő erő vagy a gazdagság jussa, hanem azoké, akik bíznak az Úrban, és engedelmeskednek neki, nemes eszméktől vezetve harcolnak és dolgoznak, tisztelik a többieket, és mindig felemelő érzést keltenek a körülöttük levőkben.