Zsoltárok könyve 58
58
A karmesternek: A „Ne veszíts el” kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele.
2
Valóban igazat beszéltek, ti, hatalmasok, és pártatlanul ítélkeztek az emberek fölött?
3
Hiszen álnokságon jár az eszetek, arra törekedtek, hogy az országban erőszakkal érvényesüljetek.
4
Pártütők a bűnösök, már amikor a világra jönnek, tévelygők a hazugok, amint megszületnek.
5
Mérgük olyan, mint a kígyóméreg, olyanok, mint a süket vipera, amelynek oly tompa a füle,
6
hogy nem hallja a kígyóbűvölőt, a varázslásban jártas igézőt.
7
Istenem, törd össze szájukban a fogakat! Zúzd össze, Ur am, az oroszlánok állkapcsát!
8
Tűnjenek el, mint a szétfolyó víz! Ha lőni akarnak, nyilaik legyenek tompák!
9
Járjanak úgy, mint a csiga, amely széjjelmállik, vagy mint az elvetélt magzat, amely nem látott napvilágot.
10
Mielőtt tüske nőne cserjéteken, ragadja el a forgószél, akár élő, akár elszáradt.
11
Örül az igaz, ha látja a megtorlást, lába a bűnösök vérében fürdik.
12
Az emberek pedig ezt mondják: Mégis van az igaznak jutalma! Mégis van Isten, aki igazságot tesz a földön!