Zsoltárok könyve 45
45
[A karmesternek: „A liliomok”-ra. Kórah fiainak tanítása. Ének a szerelmesről.] (2) Szívemből szép beszéd árad; így szólok: művem a királynak szól. Nyelvem olyan, mint a gyors írnok tolla.
2
(3) Te vagy a legszebb az ember fiai között, kedvesség árad ajkadról, ezért meg is áld Isten örökre.
3
(4) Kösd derekadra kardodat, te vitéz, dicsőségedet és ékességedet!
4
(5) Ékességedben légy diadalmas az igazságért, szelídségért és jogosságért, és jobb kezed félelmetes dolgokra tanítson!
5
(6) Nyilaid hegyesek, a király ellenségeinek szívébe hatolnak; népek hullnak lábad alá.
6
(7) Trónod, ó, Isten, örökkévaló. Királyi pálcád az igazság pálcája.
7
(8) Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, azért kent föl Isten, a te Istened társaid fölé az öröm olajával.
8
(9) Mirha, aloé, kasszia illata árad minden öltözetedből; elefántcsont palotákból hárfazene vidámít téged.
9
(10) Nemes asszonyaid között királylányok, jobb kezed felől a királyné áll ofíri aranyban.
10
(11) Halld csak, leány, nézd csak, fordítsd ide füledet! Feledd el népedet és apád házát.
11
(12) Szépségedet a király kívánja. Hiszen urad ő, hódolj hát neki!
12
(13) Tírusz leánya és a nép gazdagjai ajándékkal hízelegnek neked.
13
(14) Csupa ékesség a király leánya odabent, arannyal van bevonva ruhája.
14
(15) Hímes öltözetben viszik a királyhoz, társai, a szűzek vonulnak utána; eléd vezetik őket.
15
(16) Örömmel és vígsággal vezetik be őket; így mennek be a király palotájába.
16
(17) Atyáid helyébe fiaid lépnek, akiket fejedelmekké teszel az egész földön.
17
(18) Hadd hirdessem nevedet nemzedékről nemzedékre. Örökkön-örökké dicsérni fognak a népek!