Zsoltárok könyve 16
16
[Dávid bizonyságtétele.] Tarts meg engem, Istenem, mert benned bízom!
2
Ezt mondom az ÚRnak: Az én URam vagy, nálad nagyobb jó nincs számomra.
3
A szentekben, akik e földön vannak, és a felségesekben van minden gyönyörűségem.
4
Megsokasodnak fájdalmai azoknak, akik más isten után sietnek, de én nem áldozom nekik véresáldozatot, és nevüket sem veszem ajkamra.
5
Az ÚR az én osztályrészem és poharam; te tartod kezedben sorsomat.
6
Az én részem kies helyre esett, valóban szép örökség jutott nekem.
7
Áldom az URat, aki tanácsot ad nekem, bensőm még éjjel is oktat engem.
8
Az ÚRra nézek szüntelen; nem rendülök meg, mert a jobbom felől van.
9
Ezért örül a szívem, és vigad a lelkem, testem is biztonságban lakik.
10
Mert nem hagyod lelkemet a sírba jutni, nem engeded, hogy szented rothadást lásson.
11
Te tanítasz engem az élet ösvényére, nálad teljes az öröm, jobbodon örök gyönyörűség van.