Példabeszédek könyve 29
29
Aki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak gyógyíthatatlanul összetörik.
2
Mikor gyarapodnak az igazak, örül a nép, mikor pedig az istentelen uralkodik, sóhajtozik a nép.
3
Aki szereti a bölcsességet, megvidámítja apját, aki pedig a paráznákhoz csatlakozik, elveszti vagyonát.
4
Igazsággal erősíti meg a király az országot, de aki ajándékot fogad el, az romlásra juttatja.
5
Aki hízeleg barátjának, hálót vet annak lába elé.
6
A gonosz embert csapdába ejti a vétke, az igaz pedig énekel és vigad.
7
Az igaz megérti a szegények ügyét, az istentelen azonban nem tudja megérteni.
8
A csúfolódó emberek lángra lobbantják a várost, de a bölcsek elfordítják a haragot.
9
Amikor az eszes ember bolonddal vitázik, a bolond vagy fölháborodik, vagy nevet, de nem nyugszik meg.
10
A vérszomjas emberek gyűlölik a feddhetetlent, az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
11
Minden indulatát szabadon engedi a bolond, de a bölcs végül lecsöndesíti azt.
12
Amelyik uralkodó hallgat a hazug beszédre, annak minden szolgája vétkessé lesz.
13
A szegény és az uzsorás emberben ez a közös: mindkettőjük szemének az ÚR adhat világosságot.
14
Amelyik király igazságosan ítéli a szegényeket, annak trónja mindörökké megáll.
15
A vessző és dorgálás bölcsességet ad, de a szabadjára engedett gyermek szégyent hoz anyjára.
16
Mikor fölemelkednek az istentelenek, elhatalmasodik a bűn, de az igazak megérik az ő elbukásukat.
17
Fenyítsd meg fiadat, és nyugodt lehetsz felőle, gyönyörűséget szerez lelkednek.
18
Ha nincs mennyei látás, elvadul a nép, de boldog lesz, ha megtartja a törvényt.
19
Csak beszédből nem tanul a szolga, ha érti is azt, nem törődik vele.
20
Láttál-e elhamarkodottan szóló embert? A bolond felől több reménység van, mint felőle.
21
Ha a szolgát gyermekkorától fogva kényeztetik, végül ő lesz a fiú.
22
A haragos ember viszályt szít, és az indulatosnak sok a vétke.
23
Az embert megalázza kevélysége, de az alázatost tisztelet övezi.
24
Aki osztozkodik a tolvajjal, önmagát gyűlöli; hallja az esküdözést, de nem tesz jelentést.
25
Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki az ÚRban bízik, azt ő megvédi.
26
Sokan járulnának a fejedelem elé, pedig az ÚR ítél meg mindenkit.
27
Utálják az igazak a hamis embert, és utálják az istentelenek az igaz úton járót.