Jób könyve 35
35
Folytatta beszédét Elíhú, és ezt mondta:
2
Jogosnak gondolod-e, ha ezt mondod: Igazam van Istennel szemben?
3
Ha így szólsz: „Mit érek vele, mi hasznom abból, ha nem vétkezem?”,
4
én megadom rá neked a választ, neked is meg a barátaidnak is.
5
Tekints az égre, és lásd meg! Nézd a fellegeket, milyen magasan vannak fölötted!
6
Ha vétkezel, mit ártasz neki? Bármennyi a bűnöd, mit tehetsz ellene?
7
Ha igaz vagy, mit adsz neki, vagy mit kap ő tőled?
8
Csak a magadfajta embernek ártasz a bűnnel, és az ember fiának használ igazságod.
9
A sok elnyomás miatt kiáltoznak az emberek, jajgatnak a hatalmasok karja miatt.
10
De azt nem kérdik: Hol van az én teremtő Istenem, aki éneket ad számba éjszaka,
11
aki többre tanít minket, mint a föld állatait, és bölcsebbé tesz az égi madaraknál?
12
Ezért kiálthatnak a gonoszok kevélysége miatt, de ő nem válaszol.
13
Bizony a hiábavalóságot nem hallgatja meg Isten, a Mindenható figyelemre se méltatja.
14
Akkor sem, ha azt mondod, hogy nem veszed észre, előtte van ügyed, de várnod kell.
15
Mivel még nem büntetett meg eléggé haragjában, és még nem vette tudomásul, hogy mily nagy a vétek,
16
azért tátja föl Jób hiábavalóságra a száját, és szaporítja a szót oktalanul.