János evangéliuma 2
2
A harmadik napon menyegző volt a galileai Kánában, és ott volt Jézus anyja.
2
Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre.
3
Amikor elfogyott a bor, Jézus anyja így szólt hozzá: Nincs boruk.
4
Mire Jézus azt mondta: Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony? Nem jött még el az én órám.
5
Anyja így szólt a szolgákhoz: Bármit mond nektek, tegyétek meg!
6
Volt ott hat kőveder a zsidók tisztálkodási rendje szerint, amelyekbe egyenként két vagy három metréta fért.
7
Jézus így szólt hozzájuk: Töltsétek meg a vedreket vízzel! És megtöltötték színültig.
8
Majd ezt mondta nekik: Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak! Ők pedig vittek.
9
Amikor a násznagy megízlelte a vizet, amely borrá lett, mivel nem tudta, honnan van, csak a szolgák tudták, akik a vizet merítették, odahívta a vőlegényt,
10
és így szólt hozzá: Minden ember a jó bort kínálja először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat: te pedig mostanáig tartogattad a jó bort.
11
Ezt tette Jézus első jelként a galileai Kánában, így jelentette ki dicsőségét, és tanítványai hittek benne.
12
Ezután lement Kapernaumba anyjával, testvéreivel és tanítványaival együtt, és ott maradtak néhány napig.
13
Közel volt a zsidók páskaünnepe, és Jézus felment Jeruzsálembe.
14
A templomban találta a marhák, juhok és galambok árusait meg az ott ülő pénzváltókat.
15
Kötélből korbácsot csinált, és kiűzte mindet a templomból a marhákkal és a juhokkal együtt. A pénzváltók pénzét kiszórta, az asztalokat felborította,
16
a galambárusoknak pedig ezt mondta: Vigyétek ezeket innen, ne csináljatok piacteret az én Atyám házából!
17
Tanítványai visszaemlékeztek, hogy meg van írva: „A te házad iránti féltő szeretet emészt engem.”
18
A zsidók pedig azt kérdezték tőle: Milyen jelt mutatsz nekünk, hogy ezeket teszed?
19
Jézus így felelt nekik: Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem.
20
Ezt mondták rá a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt felépíted?
21
Ő azonban testének templomáról beszélt.
22
Amikor azután feltámadt a halálból, visszaemlékeztek tanítványai arra, hogy ezt mondta, és hittek az Írásnak és a beszédnek, amelyet Jézus mondott.
23
Amikor Jeruzsálemben volt a páska ünnepén, sokan hittek az ő nevében, mert látták a jeleket, amelyeket tett.
24
Jézus azonban nem bízta magát rájuk, mert ismerte mindnyájukat,
25
és nem volt szüksége arra, hogy bárki tanúskodjék az emberről, mert ő maga is tudta, hogy mi lakik az emberben.