Mózes II. könyve 6
6
Ekkor az ÚR azt mondta Mózesnek: Majd meglátod, mit cselekszem a fáraóval, mert hatalmas kéz miatt kell őket elbocsátania, és hatalmas kéztől kényszerítve űzi el őket a földjéről.
2
Majd Isten azt mondta Mózesnek: Én vagyok az ÚR!
3
Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak úgy jelentem meg, mint mindenható Isten, de az ÚR nevemen nem voltam előttük ismert.
4
Szövetséget is kötöttem velük, hogy nekik adom Kánaán földjét, az ő tartózkodásuk földjét, hogy ott lakjanak.
5
Izráel fiainak fohászkodását is meghallottam amiatt, hogy az egyiptomiak szolgálatra szorították őket, és megemlékeztem szövetségemről.
6
Azért mondd meg Izráel fiainak: Én vagyok az ÚR, és kihozlak titeket Egyiptom nehéz igája alól, és megszabadítalak titeket a kemény szolgálattól, és megmentelek benneteket kinyújtott karral és nagy büntető ítéletek által.
7
Népemmé fogadlak titeket, Istenetek leszek, és megtudjátok, hogy én vagyok a ti URatok és Istenetek, aki kihoztalak titeket Egyiptom nehéz igája alól.
8
És beviszlek titeket arra a földre, amelyet esküvel ígértem, hogy Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak adom, és nektek adom örökségül, én, az ÚR!
9
Mózes elmondta mindezt Izráel fiainak, de nem hallgattak rá kishitűségük és a kemény szolgálat miatt.
10
Akkor az ÚR így szólt Mózeshez:
11
Menj be, szólj a fáraónak, Egyiptom királyának, hogy bocsássa el Izráel fiait a földjéről.
12
Mózes azonban így beszélt az ÚR előtt: Íme, Izráel fiai nem hallgatnak rám, hogy hallgatna hát rám a fáraó, holott én nehéz beszédű vagyok?
13
De az ÚR beszélt Mózessel és Áronnal, és odarendelte őket Izráel fiaihoz és a fáraóhoz, Egyiptom királyához, hogy hozzák ki Izráel fiait Egyiptom földjéről.
14
Ezek atyáik háza népének fejei: Rúbennek, Izráel elsőszülöttjének fiai: Hanók, Pallú, Hecrón és Karmi. Ezek Rúben nemzetségei.
15
Simeon fiai pedig: Jemúél, Jámín, Óhad, Jákín, Cóhar és Saul, a kánaáni asszony fia. Ezek Simeon nemzetségei.
16
Ezek pedig a Lévi fiainak nevei, születésük szerint: Gérsón, Kehát és Merári. Lévi pedig százharminchét évig élt.
17
Gérsón fiai: Libní, Simei, nemzetségeik szerint.
18
Kehát fiai pedig: Amrám, Jichár, Hebrón és Uzzíél. Kehát pedig százharminchárom évig élt.
19
Merári fiai: Mahli és Músí. Ezek Lévi nemzetségei születésük szerint.
20
Amrám pedig feleségül vette magának Jókebedet, atyjának húgát, és ő szülte neki Áront és Mózest. Amrám százharminchét évig élt.
21
Jichár fiai pedig: Kórah, Nefeg és Zikri.
22
Uzzíél fiai pedig: Mísáél, Elcáfán és Szitri.
23
Áron pedig feleségül vette Elisebát, Ammínádáb leányát, Nahsón húgát, és ő szülte neki Nádábot, Abíhút, Eleázárt és Ítámárt.
24
Kórah fiai pedig: Asszír, Elkáná és Abíászáf. Ezek Kórah nemzetségei.
25
Eleázár pedig, Áron fia, Pútíél leányai közül vett feleséget, és ő szülte neki Fineást. Ezek a léviták családfői nemzetségeik szerint.
26
Ez az Áron és Mózes az, akiknek azt mondta az ÚR: Hozzátok ki Izráel fiait Egyiptom földjéről, seregeik szerint.
27
Ők azok, akik tárgyaltak a fáraóval, Egyiptom királyával, hogy kihozhassák Izráel fiait Egyiptomból.
28
Mikor az ÚR Mózessel Egyiptom földjén beszélt,
29
így szólt az ÚR hozzá: Én vagyok az ÚR! Mondd el a fáraónak, Egyiptom királyának mindazt, amit én mondok neked.
30
De Mózes így válaszolt: Íme, én nehéz beszédű vagyok, hogy hallgatna rám a fáraó?