Timóteushoz írt I. levél 2
2
Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért,
2
a királyokért és minden feljebbvalóért, hogy nyugodt és csendes életet élhessünk teljes istenfélelemben és tisztességben.
3
Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt,
4
aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére.
5
Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus,
6
aki váltságul adta önmagát mindenkiért, tanúbizonyságul a maga idejében.
7
Azért rendeltettem hírnökül és apostolul – igazat mondok, nem hazudok –, hogy a hitre és az igazságra tanítsam a népeket.
8
Azt akarom tehát, hogy a férfiak mindenütt bűntől tiszta kezeket felemelve imádkozzanak harag és kételkedés nélkül.
9
Ugyanígy az asszonyok is tisztességes öltözetben, szemérmesen és mértékletesen ékesítsék magukat, ne hajfonatokkal és arannyal, gyöngyökkel vagy drága ruhával,
10
hanem azzal, ami azokhoz az asszonyokhoz illik, akik istenfélőnek vallják magukat: jó cselekedetekkel.
11
Az asszony csendben tanuljon, teljes alázatossággal.
12
A tanítást azonban az asszonynak nem engedem meg, sem azt, hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendben.
13
Mert Ádám teremtetett először, Éva csak azután,
14
és nem Ádámot vezette tévútra a kísértő, hanem az asszonyt, és ő esett bűnbe.
15
Mégis megtartatik a gyermekszüléskor, ha megmarad józanul a hitben, a szeretetben és a szent életben.