---

¹ Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván.
² Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.
³ Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.
⁴ Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak ezt mondja:
⁵ Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.
⁶ Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.
⁷ A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.
⁸ Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.
⁹ Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.
¹⁰ A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.
¹¹ Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.
¹² Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.
¹³ Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud.
¹⁴ És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,
¹⁵ Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.
¹⁶ Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak ezt mondja:
¹⁷ A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges!
¹⁸ És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az ő hivatalosai!