---

¹ Kórah pedig, Jichár fia, aki Lévi fiának, Kehátnak a fia volt, összefogott Dátánnal és Abirámmal, Eliáb fiaival meg Ónnal, Pelet fiával, aki Rúben fia volt,
² és fölkeltek Mózes ellen Izráel fiai közül kétszázötven emberrel együtt, akik a gyülekezet vezetői voltak, tanácsbeli, jól ismert emberek.
³ Összegyűltek Mózes és Áron ellen, és azt mondták nekik: Sokat tulajdonítotok magatoknak, holott az egész gyülekezet, ezek mindnyájan szentek, és közöttük van az ÚR! Miért emelitek hát magatokat az ÚR gyülekezete fölé?
⁴ Mikor meghallotta ezt Mózes, arcra borult,
⁵ és így szólt Kórahhoz és egész csoportjához: Reggel megmutatja az ÚR, ki az övé, és ki a szent, és kit fogadott magához. Mert akit magának választott, azt magához fogadja.
⁶ Ezt cselekedjétek hát: Kórah és egész csoportja, vegyetek magatokhoz tömjénezőket,
⁷ tegyetek bele tüzet, rakjatok rá füstölőszert az ÚR előtt holnap, és az a férfiú lesz szent, akit kiválaszt az ÚR. Sokat tulajdonítotok magatoknak, Lévi fiai!
⁸ Majd azt mondta Mózes Kórahnak: Halljátok meg, kérlek, Lévi fiai!
⁹ Hát keveslitek, hogy titeket Izráel Istene különválasztott Izráel gyülekezetétől, hogy magához fogadjon titeket, hogy szolgáljatok az ÚR hajlékánál, hogy a gyülekezet szolgálatában álljatok?
¹⁰ És hogy magának fogadott téged és minden testvéredet, Lévi fiait is veled együtt? Most még a papságot is kívánjátok?
¹¹ Bizony te és egész csoportod az ÚR ellen fogtatok össze. Mert ki az az Áron, hogy őellene zúgolódtok?
¹² Azután Mózes hívatta Dátánt és Abirámot, Eliáb fiait. De ők így feleltek: Nem megyünk föl!
¹³ Nem elég, hogy fölhoztál minket a tejjel és mézzel folyó földről, hogy megölj minket e pusztában? Még hatalmaskodni is akarsz rajtunk?
¹⁴ Éppen nem tejjel és mézzel folyó földre hoztál minket, és nem adtál nekünk örökségül sem szántóföldet, sem szőlőt! Vagy ki akarod szúrni az emberek szemét? Nem megyünk föl!
¹⁵ Ekkor nagyon megharagudott Mózes, és azt mondta az ÚRnak: Ne tekints áldozatukra! Egy szamarat sem vettem el tőlük, és egyiküknek sem tettem rosszat.
¹⁶ Ezután azt mondta Mózes Kórahnak: Te és egész csoportod legyen holnap az ÚR színe előtt: te, ők és Áron.
¹⁷ Mindegyikőtök fogja a tömjénezőjét, tegyetek bele füstölőszert, és vigyétek az ÚR elé. Mindenki a maga tömjénezőjét, kétszázötven tömjénezőt. Te is, és Áron is, mindenki a maga tömjénezőjét.
¹⁸ Erre mindenki fogta a tömjénezőjét, és tüzet tettek bele, füstölőszert raktak rá, és megálltak a gyülekezet sátrának bejáratánál, Mózes és Áron is.
¹⁹ Kórah pedig összegyűjtötte ellenük az egész gyülekezetet a gyülekezet sátrának bejáratához. Ekkor megjelent az ÚR dicsősége az egész gyülekezetnek.
²⁰ Ekkor így szólt az ÚR Mózeshez és Áronhoz:
²¹ Váljatok külön e gyülekezettől, hogy megemésszem őket egy szempillantás alatt.
²² Ők pedig arcra borultak, és azt mondták: Minden test lelkének Istene! Nem egy férfi vétkezett-e, és te az egész gyülekezetre haragszol?
²³ Akkor így szólt az ÚR Mózeshez:
²⁴ Így szólj a gyülekezethez: Menjetek el Kórah, Dátán és Abirám hajlékának környékéről!
²⁵ Ekkor Mózes fölkelt, és odaindult Dátán és Abirám felé, és követték őt Izráel vénei is.
²⁶ Majd így szólt a gyülekezethez: Távozzatok ezeknek az istentelen embereknek sátraitól, és semmijüket se érintsétek, hogy el ne vesszetek az ő bűneik miatt.
²⁷ Ekkor elmentek Kórah, Dátán és Abirám hajléka mellől. Dátán és Abirám pedig kimentek, és megálltak sátraik bejáratánál feleségeikkel, fiaikkal és apró gyermekeikkel.
²⁸ Ekkor azt mondta Mózes: Ebből tudjátok meg, hogy az ÚR küldött engem, hogy véghezvigyem mindezt a dolgot, és nem magamtól indultam:
²⁹ ha úgy halnak meg ezek, ahogy minden más ember meghal, és ha minden más ember büntetése szerint bűnhődnek ezek, akkor nem az ÚR küldött engem.
³⁰ Ha pedig az ÚR valami új dolgot cselekszik, és a föld megnyitja száját, és elnyeli őket és mindazt, ami az övék, és elevenen szállnak alá a Seolba, akkor megtudjátok, hogy ezek az emberek gyalázták az URat.
³¹ És az történt, hogy mihelyt befejezte ezt a beszédet, meghasadt alattuk a föld.
³² Megnyitotta a föld a száját, és elnyelte őket házuk népével együtt, Kórah minden emberét és minden jószágukat.
³³ Ők és mindaz, ami az övék, elevenen szállt le a Seolba. Befedte őket a föld, és kivesztek a gyülekezetből.
³⁴ Az izráeliek pedig, akik körülöttük voltak, mind elfutottak az ő kiáltásukra, mert azt mondták: Még minket is elnyel a föld!
³⁵ És tűz jött ki az ÚRtól, és megemésztette azt a kétszázötven férfit, akik füstölőszerekkel áldoztak.
³⁶ Azután így szólt az ÚR Mózeshez:
³⁷ Mondd meg Eleázárnak, Áron pap fiának, hogy szedje ki a tömjénezőket a tűzből, a tüzet pedig hintsd széjjel, mert a tömjénezők meg vannak szentelve.
³⁸ Azoknak a tömjénezőiből, akik a maguk lelke ellen vétkeztek, csináljatok vékonyra vert lapokat az oltár beborítására. Mivel az ÚR elé járultak velük, és meg vannak szentelve, legyenek jelül Izráel fiainak.
³⁹ Fölszedte azért Eleázár pap a réztömjénezőket, amelyeket odavittek, akik megégtek, és vékonyra verette őket az oltár beborítására,
⁴⁰ emlékeztetőül Izráel fiainak, hogy senki idegen, aki nem Áron magvából való, ne járuljon az ÚR elé füstölőszerrel füstölögtetni, hogy úgy ne járjon, mint Kórah és az ő csoportja, amint megmondta neki az ÚR Mózes által.
⁴¹ Másnap pedig felzúdult Izráel fiainak egész gyülekezete Mózes és Áron ellen, és azt mondták: Ti öltétek meg az ÚR népét!
⁴² Mikor pedig egybegyűlt a sokaság Mózes és Áron ellen, akkor a gyülekezet sátra felé fordultak, és íme, betakarta azt a felhő, és megjelent az ÚR dicsősége.
⁴³ Mózes és Áron azért odament a gyülekezet sátra elé.
⁴⁴ Ekkor így szólt az ÚR Mózeshez:
⁴⁵ Húzódjatok félre ettől a gyülekezettől, hogy megemésszem őket egy szempillantás alatt. De ők arcra borultak.
⁴⁶ És Mózes azt mondta Áronnak: Fogd a tömjénezőt, tégy bele tüzet az oltárról, rakj rá füstölőszert, vidd hamar a gyülekezethez, és végezz engesztelést értük, mert föltámadt az ÚR nagy haragja, elkezdődött a csapás.
⁴⁷ Áron azért vette a tömjénezőt, ahogy Mózes mondta, és a gyülekezet közé futott, mert már elkezdődött a csapás a nép között. Füstölőáldozatot tett, és engesztelést szerzett a népnek.
⁴⁸ Megállt a halottak és az élők között, és megszűnt a csapás.
⁴⁹ Akik meghaltak e csapás alatt, tizennégyezer-hétszázan voltak azokon kívül, akik Kórah dolgáért haltak meg.
⁵⁰ Ezután visszatért Áron Mózeshez, a gyülekezet sátrának bejáratához, és megszűnt a csapás.