---

¹ Egyszer, amikor a Genezáreti-tó partján állt, és a sokaság hozzá tódult, hogy hallgassa az Isten beszédét,
² látott két hajót vesztegelni a vízen, melyekből kiszálltak a halászok, és hálóikat mosták.
³ Beszállt az egyik hajóba, amelyik Simoné volt, megkérte, hogy vigye egy kissé beljebb a parttól, majd leült, és a hajóból tanította a sokaságot.
⁴ Amikor befejezte beszédét, azt mondta Simonnak: Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!
⁵ Simon pedig így felelt: Mester, jóllehet egész éjszaka fáradtunk, mégsem fogtunk semmit, de a te parancsodra kivetem a hálókat.
⁶ Ahogy ezt megtették, olyan sok halat kerítettek be, hogy szakadoztak hálóik.
⁷ Intettek azért a másik hajóban levő társaiknak, hogy jöjjenek, és segítsenek nekik. Azok odajöttek, és annyira megtöltötték mind a két hajót, hogy csaknem elsüllyedtek.
⁸ Amikor látta ezt Simon Péter, Jézus lába elé borult, és azt mondta: Menj el tőlem, Uram, mert én bűnös ember vagyok!
⁹ Mert a halfogás miatt félelem fogta el őt és mindazokat, akik vele voltak.
¹⁰ Hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, akik Simon társai voltak. És azt mondta Jézus Simonnak: Ne félj, mert mostantól fogva embereket fogsz halászni!
¹¹ Ezután a szárazra vonták a hajókat, otthagytak mindent, és követték őt.
¹² És történt, hogy amikor Jézus az egyik városban tartózkodott, volt ott egy tetőtől talpig leprás ember. Amikor ez meglátta őt, arcra borulva kérte: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem!
¹³ Jézus pedig kinyújtotta kezét, megérintette, és azt mondta: Akarom, tisztulj meg! És azonnal letisztult róla a lepra.
¹⁴ Ekkor megparancsolta neki: Senkinek se mondd ezt el, hanem menj, mutasd meg magad a papnak, és vigyél áldozatot tisztulásodért, amint Mózes rendelte, bizonyságul nekik.
¹⁵ De annál inkább terjedt a híre, és nagy sokaság gyűlt össze, hogy őt hallgassák, és hogy általa meggyógyuljanak betegségeikből.
¹⁶ Ő pedig félrevonult a pusztába, és imádkozott.
¹⁷ Történt, hogy egy nap, amikor tanított, ott ültek a farizeusok és a törvénytudók is, akik Galilea és Júdea falvaiból és Jeruzsálemből jöttek. És az Úr ereje vele volt, hogy gyógyítson.
¹⁸ Néhány férfi nyoszolyán egy béna embert hozott, és megpróbálták bevinni és elébe tenni.
¹⁹ De mivel a sokaság miatt nem találták módját, hogyan vigyék be, felmentek a háztetőre, és a cseréptetőn keresztül bocsátották alá ágyastul Jézus elé a középre.
²⁰ Ő pedig, látva hitüket, így szólt: Ember, megbocsáttattak a bűneid.
²¹ Az írástudók és a farizeusok pedig tanakodni kezdtek, és azt mondták: Kicsoda ez, hogy ilyen káromlást szól? Ki bocsáthatja meg a bűnt, hacsak nem egyedül Isten?
²² Jézus pedig észrevette tanakodásukat, és megfelelve nekik azt mondta: Mit tanakodtok szívetekben?
²³ Melyik könnyebb, azt mondani: „Megbocsáttattak bűneid”, vagy azt: „Kelj fel és járj!”?
²⁴ Hogy pedig megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma e földön megbocsátani a bűnöket – azt mondta a bénának –: neked mondom, kelj fel, vedd a nyoszolyádat, és menj haza!
²⁵ És az rögtön felkelt a szemük láttára, fölvette, amin feküdt, és Istent dicsőítve hazament.
²⁶ És álmélkodás fogta el mindnyájukat, és Istent dicsőítve, félelemmel telve ezt mondták: Bizony megfoghatatlan dolgokat láttunk ma!
²⁷ Ezután pedig kiment, és látott egy Lévi nevű vámszedőt, aki a vámnál ült, és azt mondta neki: Kövess engem!
²⁸ Az pedig felkelt, és mindent otthagyva követte őt.
²⁹ És Lévi nagy lakomát készített neki a házánál, ahol vámszedők sokasága és mások asztalhoz telepedtek velük együtt.
³⁰ A farizeusok és írástudók azonban zúgolódtak, és így szóltak a tanítványokhoz: Miért esztek és isztok vámszedőkkel és bűnösökkel?
³¹ Jézus pedig azt válaszolta: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek.
³² Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam a megtérésre, hanem hogy a bűnösöket.
³³ Akkor azt mondták: János tanítványai gyakran böjtölnek és imádkoznak, ugyanígy a farizeusokéi is, a tieid pedig esznek és isznak.
³⁴ Ő pedig így válaszolt: Vajon rábírhatjátok-e a násznépet, hogy böjtöljön, amikor a vőlegény velük van?
³⁵ De eljönnek a napok, amikor a vőlegény elvétetik tőlük, akkor majd böjtölnek azokban a napokban.
³⁶ És egy példázatot is mondott nekik: Senki sem hasít ki foltot új ruhából régi ruhára, hiszen akkor az újat is elszakítja, és a régihez sem illik az újból való folt.
³⁷ És senki sem tölti az újbort régi tömlőkbe, hiszen az újbor szétszakítja a tömlőket, a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek.
³⁸ Hanem az újbort új tömlőkbe kell tölteni.
³⁹ És senki, aki óbort iszik, nem kíván újat, mert azt mondja: jobb az ó.